Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Kukorelli István: Adalékok az alkotmányos rendszerváltozásban közreműködő, 1985/90-es Országgyűlés történetéhez
KukorelLi István: Adalékok... a törvényhozó hatalom hatáskörét. Más parlamenti köztársaságokhoz viszonyítva talán túlságosan is erős a parlamenti hatáskör. Az új alkotmányszöveg az Országgyűlést állandóan ülésező testületként képzeli el, amelynek első ülésszaka február 1-től június 15-ig, második ülésszaka szeptember 1-től december 15-ig tart. Az alkotmány professzionista képviselőket tételez fel, akiknek a függetlenséget biztosító tiszteletdíj jár. Jogállásukról külön törvény rendelkezik. A közjogi státust természetesen más törvények is érintették. Kiemelendő mindenekelőtt az új többpártrendszerű választójogi törvény, az 1989. évi XXXIV, törvény, amelynek közvetítésével a politikai tagoltság intézményesen jelenhetett meg 1990-ben a parlamentben. Az ügyrendi revízió állandóan napirenden volt 1989-ben, a 8/1989. (VI. 8.) országgyűlési határozat az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről azonban még az egypártrendszerre emlékeztető szabálycsokor. A hiányosságok ellenére a parlamenttel összefüggő normarendszer nagyot lépett előre 1989-ben. Azok az alkotmányjogi dokumentumok (alkotmány, választójogi törvény, a képviselők jogállásáról szóló törvény, a házszabály), amelyekkel az Országgyűlés közjogi pozícióját mérni lehet, s amelyek eddig meglehetősen hézagosán szabályozták a magyar Országgyűlést, végre egymással is koherenciába kerülhetnek. Az 1985-1990-es ciklus ötödik munkaévében az Országgyűlés 36 ülést tartott, többet, mint az elmúlt négy vagy ötéves ciklusokban összesen szokott. Ez az adat már egy állandóan ülésező politikai képviseletre emlékeztet. 1989 a törvényhozás rekordéve, az Országgyűlés 58 törvényt alkotott. Folytatódott az a folyamat, amely a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénnyel indult el, amely a törvények uralmának, a törvényhozó hatalom tekintélyének visszaállítását jelentette. Összehasonlításként: az Országgyűlés 1985-ben (június 8-tól) 4,1986-ban 5, 1987-ben 12, 1988-ban 26, 1989-ben 58, azaz 105 törvényt fogadott el. A törvények mennyisége mellett kiemelendő azok tartalma is. Az alkotmány módosításával Magyarország államformája változott meg, az állam- szervezet alapvető viszonyait (pl. a kormányzati rendszert, az alkotmánybíróságot), az állampolgárok jogait (pl. egyesülési, gyülekezési jog, sztrájkjog, népszavazás és népi kezdeményezés, utazás szabadsága, kivándorlás, választójog) számos alkotmányos jelentőségű törvény érintette. 1989 a közjogi törvényhozás, a jogállamiság felépítésének az éve. 39
