Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Kukorelli István: A magyar Alkotmánybíróság előzményei, létrejötte és jellemzői
Kukorelli István: A magyar Alkotmánybíróság előzményei... Kukorelli István A magyar Alkotmánybíróság előzményei, létrejötte és jellemzői 1. Intézményi előzmények; Választási Bíróság, Közigazgatási Bíróság Az alkotmánybíráskodás iránti igény a történeti magyar közjogban nem merült fel. A parlamenti szuverenitás gondolata meghatározó volt. Az alkotmánybíráskodás klasszikus funkcióit gyakorló intézménnyel nem találkozhatunk, ugyanakkor léteztek olyan intézmények, amelyek az alkotmánybíráskodáshoz hasonlatos feladatokat láttak el. Ilyenek voltak például a Választási Bíróság vagy a Közigazgatási Bíróság. A Választási Bíróság közjogi bíráskodást folytatott, s ez a hatáskör nem ismeretlen a modem alkotmánybíróságok jogkörében sem. A Választási Bíróság, amelynek 1848-1948 között különböző megoldásai léteztek, a gyakorlatban is működő intézmény volt. Ruszoly József a választási bíráskodás száz évét - monográfiájában - négy korszakra osztja:- az első korszak a képviselőházi választási bíráskodás (1848-1901), amelynek alapja az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról szóló 1848. évi V. törvény 47. §-a, miszerint: „Azon választások iránt, mellyeknek törvényessége bármelly tekintetből kérdésbe vétetnék, a képviselő tábla intézkedendik.”;- a második korszak (1901-1918) a kúria és a képviselőház között megosztott bíráskodás;- ez az úgynevezett vegyes rendszer folytatódik 1920 és 1944 között, amely a Nemzetgyűlés és a közigazgatási bíróság között megosztott választási bíróság volt;- 1947^18-ban külön, önálló választási bizottság létezett. 389
