Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
Tóth Károly: Az államfői (köztársasági elnöki) tisztség Az MSZMP által javasolt államfő nem azonos a világ alkotmányaiban általánosan elterjedt államfői funkcióval, mert ez az államfő nem a végrehajtó hatalom fejeként funkcionálna, tehát nem lenne része a végrehajtó hatalomnak, hanem egy modem, többpólusú államhatalmi ágak rendszerében, ahol már nem három pólusról van szó, hanem sokkal többről, ott önálló pólusként, a kormány és a parlament között helyezkedik el, tehát sem a parlamentnek nem része az államfő - mint a jelenlegi alkotmányos konstrukcióban az Elnöki Tanács -, sem a kormányzatnak, a végrehajtó hatalomnak nem részese, mint egyébként a világ sok alkotmányában.120 Az MSZMP koncepciója tipikusan a klasszikus parlamentáris kormányforma államfőjének intézményét tartalmazza: érvényesül a hatalmi ágak elválasztásának elve; a köztársasági elnök nem része a végrehajtó hatalomnak; megfelelő garanciák legyenek arra, hogy az államfő ne kerülhessen indokolatlan túlsúlyba a közhatalom más résztvevőivel szemben stb. Az EKA ezzel szemben kizárólag a történeti előzményekre alapozta álláspontját. Ennek megfelelően a köztársasági elnöki intézménynek koncepciójában, lényegét illetően az 1946. évi I. törvénycikkben foglaltaknak kell megfelelnie, annak szövegét és rendelkezéseit véve alapul; a) kiegészítve az 1946. évi törvénycikk 11. § (2) bekezdését a hadsereg főparancsnoki jogkörével, az egyéb helyeken érvényesülő garanciákkal; (Az 1946. évi I. törvénycikk korlátozottan intézkedett a hadsereg fő- parancsnoklásáról - korábbi alkotmányjogi kifejezéssel élve legfőbb hadúr, elsősorban monarchiákban -, tekintettel arra, hogy 1946-ban Magyarország nemzetközi jogi értelemben is megszállt ország volt. Ennek következtében korlátozott lehetett csak az elnök jogköre a hadsereg főparancsnoklását illetően.) b) továbbá azzal, hogy a parlamenti választásokat követően kerülhet sor a megválasztásra - ennek záradékként való közlésével; c) továbbá addig - tehát az elnök megválasztásáig - az 1946. évi I. törvénycikk (2) és (3) bekezdése alapján, annak időben történő kiterjesztésével, a parlamenti elnök gyakorolja az államfői jogkört. Tehát ez azt jelenti, hogy az 1946. évi I. törvénycikk alapján azt a köztársasági elnöki koncepciót tartják elfogadhatónak, amelynek értelmében a végrehajtó hatalom feje a köztársasági elnök, és az 1848. évi III. törvénycikkben 120 Az MSZMP álláspontját Somogyvári István ismertette. 367
