Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAM SZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI b) A köztársasági elnök jogállása Negyed évszázad távlatából nem túlságosan nehéz, de nem is lenne tisztességes keményebb kritikával illetni a rendszerváltás jogalkotási produktumait, ezért inkább elhagyjuk a sommás minősítést, inkább csak „sine ira et studio” megemlítünk néhány sajátosságot, jellegzetességet. Egy szerv jogállása alatt általában annak az államszervezetben elfoglalt helyét, jogainak (közjogi jellegű felhatalmazásainak) és közjogi kötelezettségeinek összességét értjük, amely meghatározza a többi állami szervhez fűződő viszonyát is. Ezt tekintjük elemzési szempontnak a köztársasági elnök esetében is, mégis azzal a megjegyzéssel, hogy az iménti meghatározást semmiképpen sem minősítjük homogén kategóriának. Az NKA-tárgyalások „forgatagában”, abban az izgatott időszakban - érthetően - nem elsősorban a közjog elvi-elméleti kérdései kerültek előtérbe, hanem a közvetlenül fölmerült aktuális, napi feladatokat kellett megoldani; a delegációkat nem a hosszabb távú tervek, koncepciók foglalkoztatták, hanem a békés átmenet elérése és megőrzése. Ezért nem is lenne helyes számon kérni pl. a rendszerváltásban szerepet vállaló tudósoktól a szigorúan mély, tudományosan is igazolt tételeket, hiszen ekkor nem az ilyen fejtegetéseknek volt az ideje. - Talán ezért is maradt szinte visszhang nélkül Kukorelli Istvánnak az NKA-tárgyalások nyitó plenáris ülésén (1989. június 13-án) a HO szándéknyilatkozatának ismertetésekor elmondott beszéde, pedig abban komoly, a hatalmi ágak elválasztási, úgyszintén a köztársasági elnök felszíni, napi politikai szintű szabályozási vitáján túl koncepciózus elemek is voltak, mint pl. a stabilizátor-szerep108 vagy a nemzet egységének szimbóluma. A „jogállási” problémák részletezése előtt idézzük föl a kerékasztal-tárgyalások „hangulatát” az EKA 1989. augusztus 29-i ülésének jegyzőkönyvéből: Tölgyessy Péter:...a magyar hagyományokra építve, az elnöki funkció azt jelentené, hogy kifejezi a nemzet egységét ez az államfő. Ezt 108 Ez a megjegyzés talán úgy pontosabb, hogy a kerekasztal-vitában nem kapott nagyobb visszhangot, ugyanis az alkotmánytervezetekben és -javaslatban megjelent ennek egyik eleme, hogy ti. a köztársasági elnök „őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”. 356
