Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZET! KOMPROMISSZUMAI rendkívüli állapot is létrejöhet. Fel kell vetni, hogy az MSZMP mit tud a budapesti képviselők szervezkedéséről ,54 4. ) Az MNP azt javasolja, hogy egy átalakított új Elnöki Tanáccsal próbáljuk meg áthidalni az átmeneti időszak problémáit.55 Ezt a tervet az MNP Elnöksége visszavonta, és úgy határozott, hogy már az átmeneti időszakra is szükséges a köztársasági elnöki intézményről dönteni, és a szeptemberi Országgyűlés válassza meg a középerős köztársasági elnököt, s az Alkotmányt ennek megfelelően kell módosítani. 5. ) Az MNP álláspontja szerint a választások módját illetően 3/4 részt listás, 1/4 rész egyéni választókerületes rendszer az elfogadható. Annak biztosítására szolgál az országos lista, hogy egy szavazat se vesz- szen el. Az ún. történelmi pártok nem ellenzik a választásokon való induláshoz a tízezer ajánlás gyűjtését. A Parlamentbe kerüléshez az 5%-os eredmény elérését helyesnek tartjuk. 6. ) Ha az EKA elfogadja a csomagtervet, akkor augusztus közepéig meg kell állapodni a csomagterv részleteiben. Budapest, 1989. július 21.” A kül- és belpolitikai körülmények jelentős változása indokolhatta volna a MNP álláspontjának változását (igazodását a várhatóan súlyosbodó helyzethez), ám ez egyben azt is jelentette, hogy az MNP új javaslata ellentétes volt az EKA által már elfogadott azzal az állásfoglalással, hogy az államfőt közvetlenül válasszák, mégpedig az országgyűlési választásokat követően. sz. jegyzet. A rendszerváltás forgatókönyve. CD-ROM 54 Az előterjesztő Varga Csaba magyarázatként hozzátette, hogy „a magyar belpolitikában, úgy tűnik, hogy megindultak nagyon komoly ellenakciók a három fél közös megállapodása ellen, nemcsak az EKA ellen. Én egyre szeretnék itt kitérni, mert ez minket nagyon megdöbbentett. A parlament mai képviselői közül a budapesti MSZMP-tagok elkezdtek szervezni egy olyanfajta szeptemberi parlamenti ülést, hogy az országgyűlési tagok mondjanak le, és oszlassák fel az Országgyűlést”. - Ezzel arra utalt, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága 1989. július 24-i ülésén Grósz Károly azt említette, hogy a megyei titkárok 21-én megtartott értekezletén többen is jelezték: az országgyűlési képviselők megyei csoportjaiban erős a hajlandóság arra, hogy a parlament önfeloszlatását javasolják... 55 Erről az átmenet problémái kapcsán - mint,, második Elnöki Tanács ” - szóltunk, lásd ott. - Itt merőben új elemként jelent meg a szeptemberi Országgyűlés által megválasztandó középerős köztársasági elnök! 298
