Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
Tóth Károly: Az államfői (köztársasági elnöki) tisztség Az EKA 1989. július 6-i ülésén Antall József foglalta össze az MDF javaslatát: az Elnöki Tanács intézményét meg kell szüntetni, és ki kell iktatni a ’49-es alkotmányból, és egy olyan rendelkezést kell belevenni... átmenetileg, ami egyébként összecsenghet egy későbbi alkotmánymódosítással, hogy az Elnöki Tanács elnökének jogkörét, ezt precizírozva, a körülhatárolását és ennek a gyengítését, esetleg a parlamenttel való összhangba hozatalát ...az államfői jogokat az új köztársasági elnök megválasztásáig az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Ez összhangban áll a francia, az olasz közjogi gyakorlattal - ahol a szenátus elnöke gyakorolja -, és összhangban van az 1946. évi I. törvénycikkel, ahol szintén a köztársasági elnök akadályoztatása esetén az államfői jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja.50 „Fenti, valamennyi szempont figyelembe vételével a Magyar Demokrata Fórum előzetesen nyilvánosságra hozott álláspontját fogadták el az EKA képviselői, két tartózkodással.”51 Mindezeket azért kell pontosítani, mert azt követően az Ellenzéki Kerékasztal résztvevői körében számos olyan javaslat, ötlet merült föl, amelyek ismerete mindenképpen hozzátartozik közjogi rendszerváltásunk történetéhez, ezek áttekintése - akár vázlatosan is - nem csupán fontos adalék, hanem szakmai tanulságokkal is szolgál. Az EKA 1989. július 10-i ülésén látszólag csupán technikai, a valóságban azonban igen fontos tartalmi elemeket is hordozó kérdésről, a parlamenti választások időpontjáról esett szó. Ennek azért van jelentősége, mert ettől függhet a politikai átmenet időtartama, úgyszintén ehhez igazodhat a 50 Antall József felszólalása az EKA 1989. július 6-i ülésén. - A Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvénycikk a 15. § (2) bekezdésében a következőképpen rendelkezik: „Ha a köztársasági elnök meghal, a köztársasági elnöki szék más okból megüresedik vagy a köztársasági elnök tisztségének ellátására egyéb okból tartósan képtelenné válik, az új köztársasági elnök megválasztásáig a köztársasági elnöki jogkört a Nemzetgyűlés elnöke gyakorolja, azzal a korlátozással, hogy a Nemzetgyűlés által alkotott törvényt a Nemzetgyűlésnek újabb megfontolás végett nem küldheti vissza, a Nemzetgyűlést nem oszlathatja fel és a kegyelmezés jogával csak jogerősen elítéltek javára élhet”. 51 Vö. Emlékeztető az Ellenzéki Kerekasztal 1989. július 6-i üléséről. 293
