Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
Tóth Károly: Az államfői (köztársasági elnöki) tisztség azt hangsúlyoztam, hogy mindenképpen több jelöltnek kell indulni, s ha elfogadnák javaslatomat az alelnöki pozíció megteremtésére, a második legtöbb szavazatot elnyert jelölt alelnök lehetne, így bizonyos politikai együttműködésre volna lehetőség. „Ez nagyon jó gondolat” - válaszolta. (Máig sajnálom, hogy később nem sikerült elfogadtatnom ,)39 Kulcsár Kálmán írja: „1989. március 8. életem nagy napja. Ekkor terjesztettem be az Országgyűlésben az Alkotmány ’szabályozási elveit’”.40 A „szabályozási elvek”, amely meghatározást más szóval „koncepciónak” neveznek, egy készülő jogszabálynak azt a kezdő stádiumát jelenti, amelyben elképzeléseket, célokat, törekvéseket, elvi lehetőségeket, variánsokat határoznak meg (vagy zárnak ki). Ebben még általában nincs „szövegszerű” meghatározás, hanem inkább a magyarázat, a körülírás a jellemző. (Ezt lehet „politikai” jellegűnek nevezni, és - a dolog természeténél fogva - ilyen csak a nagyobb jelentőségű, átfogó jogszabályok esetében készül.) - Ennek alapján ki lehet dolgozni a készülő jogszabály (törvény) „tervezetét”. Ez az előkészítés már a „szövegezésre” irányul, abban a különböző „hozzáértő”, illetve „érdekelt” szervek/szervezetek vesznek részt, nyilvánítanak véleményt, minisztériumok közötti egyeztetések folynak, esetleg nyelvészeket is megkérdeznek stb. (Ezt nevezhetjük „szakmai” jellegű munkának.) E folyamat végén tárgyalja meg a tervezetet a kormány és határozza el az Országgyűlés elé terjesztését, javasolva annak megtárgyalását és elfogadását. - Amint ez a dokumentum az Országgyűlés elé kerül, attól kezdve nevezzük (törvény-)„javaslatnak”. A parlament tehát sohasem „törvénytervezetet” tárgyal,41 hanem „törvény- javaslattal” van dolga!42 A szabályozási elvek egyfajta „közepesen erős” elnöki modell hazai bevezetésével számolt. - Márpedig ha az elnök az államszervezeten belül erős, vagy közepesen erős, akkor őt az állampolgárok közvetlenül válasszák meg 39 Kulcsár Kálmán: i. m. 236. s köv. p. 40 Ezt kizárólag azért idéztük, hogy felhívjuk a figyelmet egy terminológiai problémára. 41 ... még akkor sem, ha a képviselők „tévedésből” annak nevezik... 42 Ezt azért tartottuk fontosnak tisztázni, mert az Országgyűlési Tudósítások 1989. március 8-i számában Tölgyessy Péter - megtévesztő módon - „alkotmánytervezetnek”, illetve „alkotmányjavaslatnak” nevezte a jellegében egészen más „szabályozási elveket”. Vő. Kulcsár Kálmán: i. m. 239. p. 287
