Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Kukorelli István: Adalékok az alkotmányos rendszerváltozásban közreműködő, 1985/90-es Országgyűlés történetéhez
Kukorelli István: Adalékok... a „lenini dolgozóképviselet” elképzelése között. 1988 végére az értékelés megfordítható, éppen a nagy politikai kömyezetváltás miatt jól látszik, hogy ez a parlament még csak az elején tart az átmenetnek, a régi és az új erők küzdelmének a terepe. Az év első felében még nem tűntek el az Országgyűlés politikai korlátái. Júniusig az Országgyűlés tevékenységére a régi menetrend a jellemző, tavasszal egy rövid kétnapos ülésszak volt csupán.21 Bár olyan közvetlen politikai ráhatások, mint amilyen az 1986-os ügyrendi kényszerzubbony, vagy a zárt ülések nem voltak, de a párttag képviselők irányába hangsúlyozottabb lett a pártfegyelem. Erre teremtett precedenst az egyik aktív és reformerképviselőnek, Király Zoltánnak a pártból való kizárása, leginkább képviselői tevékenysége miatt.22 23 Az 1988-as májusi országos pártértekezlet új politikai környezetet teremtett a parlamenti munka számára. Az MSZMP ezt követően nem fékezni, hanem legalábbis szavakban támogatni kívánta a parlamenti reformfolyamatokat. Nem lehet véletlen, hogy az Országgyűlés 1988-ban regisztrálható 14 ülésnapja közül 12 a pártértekezlet utáni hónapokra esik. Erről az új politikai hozzáállásról tanúskodik az MSZMP PB 1988. szeptember 20-i állásfoglalása. Az állásfoglalás szerint az MSZMP ösztönzi, segíti a parlament és a képviselők munkájának hatékonyabbá válását, tevékenységük nyilvánosságának kiteljesedését, a választópolgárokkal való kapcsolat elmélyítését. Az állásfoglalás, amely még a májusi pártértekezlet döntésének megfelelően az egypártrendszerű struktúrában képzelte el az Országgyűlést, foglalkozott az országgyűlés pártirányításának aktualitásával is. Érdemes idézni a képviselői mandátum pártpolitikai kötésére irányuló megfogalmazást: „A kommunista képviselőknek az országgyűlési munkájuk során is önálló véleménynyilvánítási joguk, illetve kötelezettségük van. Konkrét kérdésben csak abban az esetben kötelesek meghatározott magatartásra és szavazásra, ha erre őket a Központi Bizottság kötelezi. Ilyen azonban csak kivételesen, nagyon indokolt esetben fordulhat elő... Kötelező határozat hiányában a kommunista képviselők is ön álló véleményt fogalmazhatnak meg, s belátásuk szerint szavazhatnak.”21 21 23. és 24. ülés 1988. március 16-17-én. ON 1769. p. 1869. p. 22 Kizárt a párt (Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Lengyel László, Király Zoltán). A könyv alapjául szolgáló film riportere Ács Zoltán. Primo Kiadó, Budapest, 1988; Király Zoltán: Azok a Daliás idők. Media Com Kft., Budapest, 2010. 180-238. p. 23 Az MSZMP országos értekezletének állásfoglalását közli a Magyarország Politikai Évkönyve 1988. (Szerkesztette: Kurtán Sándor, Sándor Péter, Vass László) 542-550. p. 27
