Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)

Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség

Tóth Károly: Az államfői (köztársasági elnöki) tisztség

elnök, tagjai a Nemzetgyűlés elnöke, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság elnöke, az ombudsman, a régiók kormányainak elnökei, a jelen Alkotmány hatálybalépése után választott korábbi köztársasági elnök, akit nem mozdítottak el hivatalából, a Köztársasági elnök által megbízatási idejére kinevezett öt állampolgár, a Nemzetgyűlés által megbízatási idejére az arányos képviselet elvének megtartásával választott öt állampolgár.

5. A parlament ál-kamarája. Szlovénia alkotmányának IV. fejezete „Az állami berendezkedés” címet viseli, s a következő alcímeket tartalmazza: A. Nemzetgyűlés, B. Államtanács, C. köztársasági elnök, D. Kormány ... stb. Ez a szerkezeti felépítés azt sugallja, hogy a szabályozás itt a kétkamarás parlamentről (A és B), az államfőről (C), a Kormányról (D) és a többi állami szervről szól, ahogyan az alaptörvények általában tartalmazzák az állami berendezkedés egyes elemeit. - Ezúttal azonban a „rendszertani értelmezés” téves következtetésekhez vezet. A kétkamarás parlamentek esetében ugyanis mindkét kamara - ha nem azonos súllyal is, de - érdemben vesz részt a törvényalkotásban: megvitatja a javaslatot, dönt róla s ha ennek során nézeteltérés támad a két ház között, ennek megoldására egyeztető mechanizmusokat működtetnek stb. Szlovéniában azonban az Államtanács nem része a törvényhozásnak. A 40 tagú testület tényleges jogállását értékelve tehát inkább nevezhetjük a parlament véleményező-kezdeményező szervének, mintsem valódi parlamenti kamarának, talán ezért nem túlzás a szlovén Államtanácsot „ál-kamarának” minősíteni;

6. AII. világháborút követő bő négy évtizedben néhány kelet-közép-eu- rópai államban (Bulgária, Lengyelország, Német Demokratikus Köztársaság) az államfői funkciókat ellátó testület, lényegében „kollektív államfő”.11

Mindenképpen meg kell említenünk - föltétien érdekességként -, hogy a rendszerváltás folyamatában a közügyek iránt fogékony és arra megfelelő eszközökkel rendelkező emberek igyekeztek összegyűjteni a közjogi-politikai életben ismertebb személyek véleményét, s hogy e véleményeket mások számára is hozzáférhetővé tegyék, a begyűjtött véleményeket egy kiadvány-sorozatban (Alkotmányjogi Füzetek) tették közzé. Ennek 5-6. kötetében az egyik rövid, de szakmailag alapos, elemző tanulmány a következőképpen kezdődik:

11 Tóth Károly: Címszavak alkotmányjogi kislexikonhoz. Magánkiadás, Szeged, 2010,47. s köv. p.

269