Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)

Tóth Károly: A „kétharmados” törvények

Tóth Károly: A „kétharmados” törvények Alkotmányerejű törvény (1989. évi XXXI. tv.) „Kétharmados törvény” (1990. évi XL. tv.) Sarkalatos törvény [Magyarország Alaptörvénye 2011. április 25.)] 34. § A Magyar Köztársaság mi­nisztériumainak felsorolását alkot­mányerejű törvény tartalmazza. 50. § (4) A bíróságokról szóló tör­vény elfogadásához a jelenlévő or­szággyűlési képviselők kétharma­dának szavazata szükséges. 2. cikk (1) Az országgyűlési képvi­selőket a választópolgárok általá­nos és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kife­jezését biztosító választáson, sar­kalatos törvényben meghatározott módon választják. 35. § (3) Veszélyhelyzetben a Mi­nisztertanács az Országgyűlés felhatalmazása alapján egyes törvények rendelkezéseitől eltérő rendeleteket és intézkedéseket hozhat. A veszélyhelyzetben alkal­mazható szabályokat alkotmánye­rejű törvény állapítja meg. 58. § (3) Az utazási és letelepedési szabadságról szóló törvény elfoga­dásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szava­zata szükséges. (2) A Magyarországon élő nemzeti­ségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza. 39. § (2) A Minisztertanács tagjai a Minisztertanácsnak és az Ország- gyűlésnek felelősek, tevékenysé­gükről kötelesek a Miniszterta­nácsnak és az Országgyűlésnek beszámolni. A Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállá­sát, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját alkotmányerejű törvény szabályozza. 59. § (2) A személyes adatok védel­méről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képvi­selők kétharmadának szavazata szükséges. 4. cikk (2) Az országgyűlési képvi­selőt mentelmi jog és a független­ségét biztosító javadalmazás illeti meg. Sarkalatos törvény megha­tározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyűlési képviselő nem tölthet be, valamint más ösz- szeférhetetlenségi eseteket is meg­állapíthat. 40/A. § (1) A fegyveres erők (Ma­gyar Néphadsereg, Határőrség) alapvető kötelessége a haza kato­nai védelme. A fegyveres erők fel­adatait és a rájuk vonatkozó rész­letes szabályokat alkotmányerejű törvény határozza meg. 60. § (4) A lelkiismereti és vallás- szabadságról szóló törvény elfoga­dásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szava­zata szükséges. (5) Az országgyűlési képviselők jog­állására és javadalmazására vonat­kozó részletes szabályokat sarkala­tostörvény határozza meg. (2) A rendőrség alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend vé­delme. A rendőrséggel és az állam biztonságával összefüggő részletes szabályokat alkotmányerejű tör­vény határozza meg. 61. § (3) A közérdekű adatok nyilvá­nosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő ország- gyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 5. cikk (8) Az Országgyűlés rend­szeres ülésezését biztosító rendel­kezéseket sarkalatos törvény hatá­rozza meg. 243

Next

/
Thumbnails
Contents