Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)

Tóth Károly: A „kétharmados” törvények

Olaszország: „138. cikk. (1) Az Alkotmányt módosító és egyéb alkot­mányos törvényeket mindkét kamara két, legalább három hónapos szünettel tartott ülésén vitatják meg, és akkor tekinthető elfogadottnak, ha a második szavazásnál megkapják mindkét kamara tagjai szavazatának abszolút több­ségét. (2) Az ilyen törvényeket népszavazásra kell bocsátani, ha azt, annak közzétételétől számított három hónapon belül valamelyik kamara tagjainak egyötöde, ötszázezer választópolgár vagy öt régió tanácsa kéri. A népsza­vazásra bocsátott törvényt nem lehet kihirdetni, ha nem kapta meg az érvé­nyes szavazatok többségét. (3) Nincs helye népszavazásnak, ha a törvényt a második szavazásnál mindkét kamarában a tagok kétharmados többségével fogadták el.” Portugália: „284. cikk. Az Alkotmány módosításának joga és ideje 1. A Nemzetgyűlés a jelen Alkotmányt öt évvel azt követően módosíthatja, hogy az alkotmányt módosító törvényt kihirdették. 2. Ettől eltérő időpontban a Nemzetgyűlés akkor módosíthatja az Alkotmányt, ha ezt a képviselők négyö­töde támogatja. 285. cikk Az alkotmánymódosítás kezdeményezésének joga 1. Az alkotmánymódosítást a képviselők kezdeményezhetik. 2. Amennyiben az Alkotmány módosítását napirendre tűzik, minden más, ilyen tárgyú mó­dosítást 30 napon belülre kell napirendre tűzni. 286. cikk Elfogadás és kihir­detés 1. Az Alkotmány módosítását a képviselők kétharmada hagyja jóvá. 2. Az elfogadott módosításokat egységes módosító törvénnyé kell alakítani. 3. A köztársasági elnök nem tagadhatja meg a módosító törvény kihirdetését. 287. cikk Az Alkotmány új szövege 1. Az Alkotmány módosításait a megfe­lelő helyre kell becikkelyezni, a vonatkozó módosításokkal, hatályon kívül helyezéssel és kiegészítéssel együtt. 2. Az Alkotmány új szövegét a módosító törvénnyel együtt kell közzétenni. 288. cikk A módosítás korlátái Az Alkot­mányt módosító törvénynek figyelembe kell vennie: a. az Állam nemzeti füg­getlenségét és egységét; b. a köztársasági államformát; c. az állam és egyház elválasztását; d. az állampolgárok jogait, szabadságait és azok biztosítékait; e. a munkavállalók jogait, bizottságait és a szakszervezeteket;/, a köz-, a ma­gán- a vállalati és a társadalmi szektorok együttélését a termelési eszközök tulajdonával kapcsolatban g. a gazdasági terv szerepét a vegyes gazdálkodás keretei között; h. az általános, közvetlen, titkos és rendszeres választásokat a legfelsőbb állami szervek, az autonóm régiók és a helyi önkormányzatok tagjainak kiválasztása során, valamint az arányos képviselet elvét; i. a vé­leménynyilvánítás és a politikai szervezetek sokféleségét, amely magába Tóth Károly: A „kétharmados” törvények 235

Next

/
Thumbnails
Contents