Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)

Tóth Károly: A „kétharmados” törvények

Tóth Károly: A „kétharmados” törvények hogy az organikus törvények az alaptörvényekben rögzített intézményeket részletezik, „mint az alaptörvények természetesen kifolyó eredményei, a pol­gári társaság fennállásának biztosítékait bővebben megismertetik s határoz­zák, melyek minthogy egyedül Magyarország polgári állodalma végett alkot­tattak, a magyar fejedelem s alattvalóik egymáshozi kölcsönös viszonyának rajzát s szabályait foglalják magukban”.46 - Ez egyébként azt mutatja, hogy az organikus törvényeknek a XIX. század végi magyarországi felfogása pon­tosan megfelelt annak, ami a mai francia értelmezést jelenti. Franciaországban ezekről a törvényekről az alkotmány rendelkezik, és az a rendeltetésük, hogy bizonyos pontokon az alkotmányt egészítsék ki. Pl. organikus törvénynek kell rendelkeznie a köztársasági elnök megválasztásának módjáról (6. cikk), a Minisztertanácsban megvalósítandó kinevezésekre vonatkozó jelölések­ről (13. cikk), az Alkotmánytanács előtti eljárás meghatározásáról (63. cikk) stb. Az organikus törvények bizonyos szempontokból más jogi rendszer alá tartoznak, mint a rendes törvények. A törvényhozói eljárás bizonyos sajátos­ságain kívül a legfontosabb a következő: míg a rendes törvényeket illetően az alkotmánnyal való összhangjuk vizsgálata nem feltétlenül szükséges, az organikus törvények vonatkozásában ez kötelező. Hatálybalépésüket meg­előzően az Alkotmánytanácsnak meg kell vizsgálnia, vajon nem ellentéte­sek-e az alkotmánnyal.47 Az organikus törvények tehát jellegükben, tartalmukban különböznek más, közönséges törvényektől; az alkotmányt kiegészítik ugyan, ám azt nem módosíthatják, mert akkor ellentétesek is lehetnének vele. Közönséges vagy „feles ” törvények Az alkotmány/alaptörvény általában meghatározza, melyek azok az ál­lam működésében fontosabb tárgyak, területek, amelyek szabályozásához nem kell ugyan a legmagasabb szint, de jelentőségük miatt mégis meg kell különböztetni (pl. „kis” minősített többség alkalmazásával; ezek a „kéthar­mados”, vagy más időben a sarkalatos törvények) a „napi” törvényhozási rutinnal meghozott „közönséges” törvényektől. 46 Vö. Kovács István: Magyar alkotmányjog 1.1. m. 195. p. 47 Jean-Marie Auby - Jean-Bernard Auby: Közjog. Alkotmányjog, Közszabadságok, Köz- igazgatási jog. Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda, Budapest, 1995,117. s köv. p. 225

Next

/
Thumbnails
Contents