Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények A sarkalatos törvények a korábbi „kétharmados” törvények helyébe léptek, az elfogadásukhoz szükséges szavazati arányok is pontosan megegyeznek, legfeljebb annyi az eltérés, hogy az MDF-SZDSZ-paktum 20 olyan törvényt sorolt föl, amelyet „kétharmadosnak” minősített (de bizonyos pontosítások miatt ez több volt, és valóban, az ezt alkotmányba iktató 1990. évi XL. törvény 28 helyen tesz említést ilyen törvényekről; az Alaptörvényben viszont 56-szor szerepel a sarkalatos törvény kifejezés.45 Az alaptörvény kapcsán korábban részleteztük, hogy különböző időben és szövegkörnyezetben hogyan viszonyultak egymáshoz az eltérő kifejezések (pl. az alaptörvény és az alkotmány). Arról is szó volt, hogy a Boncz Ferenc által 1877-ben kiadott államjogi tankönyv szerint a sarkalatos törvény és az alaptörvény azonos fogalmak. Ezt a problémát azért kell újból elővenni, mert a kerékasztal-tárgyalások során elhangzott egy olyan súlyosan hibás mondat, amelyet a jegyzőkönyv megörökített és nincs nyoma, hogy azt később bárhogyan is korrigálták volna... A Nemzeti Kerékasztal-tárgyalások középszintű politikai egyeztető bizottságának 1989. szeptember 15-i ülésén Tölgyessy Péter a törvényjavaslatok előzetes bizottsági tárgyalásával kapcsolatos felszólalásában a következőket mondta: ... meg kell jegyeznünk, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvény sarkalatos törvény, mint ahogy az MSZMP által előkészített alkotmányjavaslat világosan mondja, és most idézek: az Állami Számvevőszék szervezetéről és működéséről alkotmányerejű törvény rendelkezik, és mint az köztudomású, az alkotmányerejű törvénynek a szinonimája a sarkalatos törvény. Tehát úgy hisszük, az volna a helyes eljárás és az alapszabálynak megfelelő eljárás, ha a gazdasági kérdéseket a politikai kérdésekkel egyezően értékelve, valamennyi törvény az illetékes bizottságok elé kerülne megtárgyalásra, és természetesen az MSZMP nem kötelezné a tagjait, hanem a rendelkezésre álló minden politikai eszközzel a képviselőit arra késztetné, hogy az eljárás bekövetkezzék. 45 Természetesen tudjuk, hogy ezek a számok önmagukban nem alkalmasak érdemi következtetések levonására, mégis az arányok és a tendenciák mutatják az Alkotmány és az Alaptörvény szabályozási törekvései közötti különbségeket. A pontosabb összehasonlításra lehetőséget ad a függelékben lévő táblázat. 223
