Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)

Tóth Károly: A „kétharmados” törvények

Tóth Károly: A „kétharmados’’ törvények Ez önmagában még talán nem is érdemelne figyelmet, de az, hogy az Alkotmánybíróság aktív bírája napi, aktuál-politikai kérdésben mond véle­ményt, értékelést, sőt, tesz „javaslatot”, már mindenképpen szokatlan. Mert minek is minősíthetjük, azt, hogy „Ez a kétharmados törvények eredménye­ként létrejött politikai zsákutca az eljövendő alkotmányozást is veszélyeztet­heti. A kivezető közjogi megoldást valószínűleg az új Alkotmány lesz képes létrehozni azzal, hogy megszünteti a kétharmados törvényeket, s ezzel egy időben az Alkotmányba emeli be - s ezzel kétharmadossá teszi - a legfonto­sabb garanciális szabályokat”? Az alkotmánybírói különvélemény tehát nem kevesebbet állít, mint azt, hogy az 1990. évi XL. törvénnyel végrehajtott alkotmánymódosítás, azzal, hogy „kétharmados” törvényekkel váltotta föl az alkotmányerejű törvénye­ket, politikai zsákutcába vezetett, amelyből gyakorlatilag az alkotmány „te­hermentesítésének” eltörlésével (a kétharmados törvények megszüntetésé­vel) lehetne kijutni. Csakhogy az alkotmánybírótól nem politikai tanácsokat vártak, ráadásul a kétharmados törvények bevezetése nem is volt alkotmány- ellenes... Sarkalatos törvények A „sarkalatos törvények” kifejezés „történetét” érdemesebb a korabeli dokumentumok pontos szövegén keresztül követni, mert az eredeti változat egyszerű „olvasmányként” is hasznos élményt nyújt. 1741. évi VIII. törvénycikk hogy a hitlevél azon záradéka: „a mint azok használata és értelme iránt a király és a karok közös megegyezésével országgyülésileg meg­állapodtunk,” az ország karainak és rendéinek sarkalatos jogaira, szabadságaira, mentességeire, kiváltságaira, egyáltalában ne legyen kiterjeszthető Ő királyi szent felségének jóságos kijelentése alapján szentésittetett, hogy Magyarország és a hozzá kapcsolt részek karainak és rendéi­nek sarkalatos jogai, szabadságai, mentességei és kiváltságai, jelesül azok, a melyek a Hármastörvénykönyv I. R. 9. czimében 219

Next

/
Thumbnails
Contents