Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI Egyébként nem könnyű belátni, miért kell efféle „duális” alkotmányos rendszert kiépíteni. Az természetes, hogy az alkotmány nem szabályozhat minden fontos alapkérdést aprólékos részletességgel, nem lehet túlságosan technizált:37 szükség van bizonyos általános, nagyvonalú rendelkezésekre, amelyek megfelelő tartalmi rugalmasságot tesznek lehetővé, s ha a végrehajtása további szabályokat igényel, azokat komoly garanciákkal övezve ugyan, de az alkotmány elfogadásánál megkövetelt parlamenti többségnél valamennyivel kisebb arányú, de még mindig a közönséges törvényektől eltérő, emelt többséggel lehetne elfogadni. Az „alkotmányozó” szavazati arány gyakori megkövetelése jogalkotás-technikai szempontból is aggályos lehet, számottevően megnehezítheti, esetleg meg is béníthatja az Országgyűlés munkáját ezen a területen. Mindezek miatt az alkotmány erejű törvények beiktatása a jogrendszerbe semmiképpen nem jelent jogalkotás-technikai előnyt, mert az alkotmány „tehermentesítése” ugyanolyan feltételek mellett kizárólag „mennyiségi” kérdés, márpedig egy állam alkotmányának (alaptörvényének) elfogadásakor a terjedelmi szempontok csak sokadrangúak lehetnek, ám túlságosan kockázatosak a kormányzati-parlamenti működés során. Feladatunk most sem politikai jellegű értékelés, ám a szakmai megjegyzések olykor elkerülhetetlenül kapnak ilyen felhangokat is. A Magyar Népköztársaság Alkotmányának, az 1949. évi XX. törvénynek az eredeti szövege a 24. §-ában tartalmazta a minisztériumok felsorolását. Ez önmagában még nem lett volna baj, csakhogy a kormányzati-minisztériumi struktúra viszonylag gyakran változott, és emiatt gyakran módosítani kellett magát az Alkotmányt is; legalább évente, sőt nem csak egyszer.38 Az alkotmánynak ez a tartalmi merevsége nem csupán az intézmény „morális értékét” ásta alá, hanem jogtechnikailag is megkülönböztetett figyelmet követelt: a minisztériumokat érintő átszervezés, ha névváltoztatással is járt, csak alkotmánymódosítással volt lehetséges. - Érdemi korrekcióra mégis csak később került sor: az 1957. évi II. törvény kivette a szövegből a minisztériumok listáját, és helyébe azt írta: „24. § május 25-i, 2010. július 5-i, 2010. július 6-i, valamint 2010. augusztus 11-i (kétszeri!) módosítását. 37 Vő. Kovács István: Magyar alkotmányjog 1.1. m. 259. p. 38 Lásd 1950:IV. tv., 1951:1. tv., 1952:1. tv., 1953:IV. tv., 1953:VI. tv., 1954:111. tv., 1954:VII. tv., 1955:11. tv., 1955:IV. tv., 1956:111. tv. 204
