Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI Az alkotmány az államjog kódexe, egy adott ország államjogának legfontosabb szabályait rendszerezett formában összefoglaló törvény (esetleg több, egymással összefüggő' törvény), melyet a benne foglalt szabályok jelentősége, valamint gyakorlati realizálásuk különleges biztosítékai (az ún. alkotmányos garanciák) az ország közönséges törvényei fölé emelnekP Az egyes jogági kódexektől tehát az különíti el az alkotmányt, hogy ez utóbbi nem a jogrendszer egy-egy szűkebb, speciális területének viszonyait rendező szabályokat kodifikálja, hanem az adott állam működése szempontjából legfontosabb terület, a közhatalom megszerzésének és gyakorlásának alaprendjét foglalja kódexbe. Egyébként az (írott) alkotmányok túlnyomó része törvény („alkotmánytörvény") formájában jelenik meg, tehát a törvényalkotásra feljogosított szerv (ez rendszerint az adott állam legfelsőbb szintű választott képviseleti testületé, a parlament), és rendszerint a többi törvénytől eltérő eljárási-szavazási mód alapján, így hazánkban az összes képviselő (legalább) kétharmadának szavazatával.22 23 A különleges eljárásnak világosan meghatározott és logikus elvi oka-magyarázata van. Az alkotmány szabályozási tárgyai olyan meghatározó, kiemelkedő jelentőségűek egy adott társadalomban, hogy e miatt kiemelkedő szempont a politikai stabilitás, azaz az alkotmány legyen alkalmas több eltérő politikai oldal számára is olyan ’közös játékszabálynak’, amely hatalma gyakorlásának alapja lehet. Ilyen esetben az egyes politikai erők az alkotmány fenntartásában és nem megváltoztatásában (lecserélésében) lesznek érdekeltek. Az alkotmány elfogadásához (és módosításához) megkövetelt minősített többség célja éppen az, hogy a társadalmi berendezkedés alapvető szabályait csak a többség és a kisebbség, más szóval, általában a kormányzó erők és az ellenzék konszenzusa útján lehessen megalkotni és megváltoztatni.24 22 Állam- és Jogtudományi Enciklopédia, A-J. Akadémiai Kiadó, Budapest, 7. p. Az Alkotmány címszó szerzője Kovács István. 23 A parlament általi elfogadás mellett az alkotmányozásnak egyéb módjai is ismertek. Ilyen az alkotmány ózó nemzetgyűlés, vagy a népszavazás révén történő elfogadás. Mindkettőre van viszonylag új példa is: alkotmányozó nemzetgyűlés működött Bulgáriában (1991-ben) és Romániában (1991-ben); népszavazás döntött az alkotmányról Oroszországban (1993-ban). 24 Csink Lóránt: Mozaikok a hatalommegosztáshoz. Pázmány Press, Budapest, 2014,32. s köv. p. 196
