Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI igazolható egyértelműen egyik forma helyessége sem, ugyanis az egykamarás és a kétkamarás parlamentek között is vannak a gyakorlatban jól és rosszul működők. A magyar közjogi hagyományoktól nem idegen a kétkamarás forma, azonban történelmi tény, hogy Magyar- országon ezidáig csak feudális, fél-feudális, rendi jellegű felsőház működött. Mindezekre figyelemmel a kétkamarás rendszer bevezetésének a lehetőségét a konkrét előnyök és hátrányok számbavételével indokolt vizsgálni. Az egykamarás, illetőleg a kétkamarás Országgyűlés rendszere, e rendszerek előnyei és hátrányai két aspektusból közelíthetők meg. Az egyik megközelítési irány az Országgyűlés működési rendje, különös tekintettel a Parlamenten belüli döntési mechanizmusra, amely meghatározhatja a törvényhozó hatalom stabilizációra, illetőleg változtatásra való készségét. A másik megközelítési irány a képviseleti rendszer, amely keretet ad a társadalomban meglévő érdekviszonyok legfelsőbb népképviseleti és államhatalmi szinten való megjelenítésének. a) Az államszervezet felépítésénél, működési szabályai kialakításánál arra kell törekedni, hogy intézményes biztosítékai legyenek a téves /alkotmányellenes vagy célszerűtlen/ döntés meghozatala kiküszöbölésének, illetve az egyes hatalmi ágak, pártok vagy személyek mo- nopolisztikus hatalom gyakorlása megakadályozásának. Ezeknek a céloknak az érdekében kell az államhatalmi ágak megosztását úgy szabályoznunk, hogy az említett garanciális követelmények érvényesüljenek, ugyanakkor a súlyok és ellensúlyok pontosan kidolgozott rendszere működőképes államszervezetet eredményezzen, az esetleges túlbiztosítás ne lehetetlenítse el az államszervezetnek vagy valamelyik elemének működését. A súlyok és ellensúlyok rendszerét a szervezeten belül, illetve kívül a következő tényezők figyelembevételével lehet kiépíteni: Belső ellensúlyok lehetnek:- az Országgyűlés döntéseinél különböző mértékű minősített többség előírása;- az Országgyűlés bizottságainak döntéselőkészítő, szűrő szerepe;- a második kamara döntéseket korrigáló, illetve az első kamara működését bizonyos értelemben fékező szerepe. 140
