Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI egytizede indítványozza, és a képviselők legalább egyharmada az indítványt támogatja. Az indítványozásra a Riksdagnak a fiiggőben lévő javaslatot elfogadó döntésétől számított tizenöt napon belül kerülhet sor. Az indítvány elbírálása nem tartozik a Riksdag egyetlen bizottságának hatáskörébe sem. (4) A népszavazást egyidejűleg kell tartani a Riksdag (1) bekezdésben meghatározott választásaival. A népszavazáson a választópolgárok kinyilváníthatják, hogy elfogadják-e az alaptörvényre vonatkozó, függőben lévő javaslatot. A javaslatot elutasítottnak kell tekinteni, ha a népszavazásban résztvevők többsége a javaslat ellen szavaz, és ha a szavazók száma meghaladja azok felét, akik a választáson érvényes szavazatot adtak le. Minden más esetben a Riksdag végső döntés céljából megvizsgálja a javaslatot. Ezt a szigorú szabályt természetesen nem követendő példaként idéztük, hanem azért, mert mutatja, hogy ezekkel az eljárási szabályokkal elejét lehet venni az alkotmány ötletszerű, könnyed módosításának. c) Említettük, hogy mivel hazánkban nincs szervezeti és eljárási különbség az alkotmányozás és a törvényhozás között, a politikai közfelfogás is egybemossa e tevékenységeket. A napi politikai harcok (pártharcok!) állandóan a kormányzati (értsd: törvényhozó) hatalom megszerzéséért, illetve megtartásáért folynak, és változatlanok akkor is, ha egyébként nem ez, hanem pl. az alkotmányozás a tét. Ebből adódik, hogy az aktuális ellenzék ez utóbbi esetben is „ellenzéki” marad, nem vesz részt az alkotmány előkészítésében, parlamenti vitájában, mindenhonnan látványosan kivonul, ahol csak ez a kérdés szóba kerül. - Mivel számára nem jelent jogi és erkölcsi értéket az alaptörvény, nem érzékeli, hogy ennek a dokumentumnak a súlya, jelentősége jóval meghaladja bármely más törvényét, távol tartja magát az eljárástól. d) Elképzelhető, hogy a kialakult helyzet megváltoztatásához (javításához) fölhasználható lehetne az alkotmányozó nemzetgyűlés intézményének koncepciója. - Részletek nélkül ehelyütt csak a sémát vázoljuk... Össze kellene állítani az „alkotmányozó gyűlést”. Ebbe beletartoznak az Országgyűlés képviselői, valamint ugyanolyan létszámú, külön szabályok alapján mandátumhoz jutott más „delegátusok”. A tagok e tevékenységük 118
