Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI elkészíteni ezeknek a törvényeknek a tervezeteit... - Például az alkotmányo- zó nemzetgyűlés létszámára, összetételére, belső arányaira, tagjai jogállására stb. vonatkozóan lehetne ugyan előzetesen is szakmai javaslatokat adni, elképzeléseket megfogalmazni, ám ez meghaladná a jelen írás célját, ezért ettől most eltekintünk... Záró megjegyzések a) Hazánkban a rendszerváltás nem hozott új alkotmányt, mint Ke- let-Közép-Európa hozzánk hasonló politikai-közjogi berendezkedésű más államaiban. Ismeretes, hogy Bulgária Köztársaságban 1991. július 12-én, a Cseh Köztársaságban 1992. december 16-án, az Észt Köztársaságban 1992. június 28-án, a Horvát Köztársaságban 1990. december 22-én, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban 1992. április 27-én, a Lett Köztársaságban 1990. május 4-én (tkp. 1922. február 15-én), a Litván Köztársaságban 1991. február 11-én, az Orosz Föderációban 1993. december 12-én, a Román Köztársaságban 1991. november 21-én, a Szlovák Köztársaságban 1992. szeptember 1-én, a Szlovén Köztársaságban 1991. június 25-én fogadtak el új alaptörvényt. Az iménti felsorolásból kitűnik, hogy mindössze néhány állam maradt ki az „első menetből”: Albánia, Lengyelország, Magyarország és Ukrajna. - Igaz, hogy Albániában 1991. április 29-én a korábbi alkotmányt hatályon kívül helyezve „Főbb alkotmányos rendelkezések” címmel elfogadtak egy átmeneti törvényt, Lengyelországban pedig 1992. október 17-én egy „Kis alkotmányt”, ezek azonban nem helyettesíthették a komplex rendezést. Mindenesetre Albániában 1998 októberében, Lengyelországban 1997 tavaszán, Ukrajnában pedig 1996 nyarán új alaptörvény született - Magyar- ország volt tehát az egyedüli olyan állam, amelynek 1949 óta a leghosszabb ideig (egészen 2011-ig!) nem lett elfogadva új alkotmánya. - Lehetséges, hogy az alaptörvény hiánya is hozzájárult ahhoz, hogy hazánkban nem „fejlődött” ki annak illő megbecsülése, erkölcsi tisztelete... b) Magyarországnak egészen 1919-ig nem volt írott alkotmánya; a Tanácsköztársaság idején is „mindössze” egy ideiglenes alkotmány (1919. április), valamint egy igen rövid életű, bár véglegesnek szánt alkotmány született (1919. június), és ezek után is csak viszonylag későn, 1949-ben fogadtak el 116
