Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái elfogadása csorbítaná az MSZMP hatalmi helyzetét és tekintélyét.”69 - Ezzel az EKA jelentős „erkölcsi tőkét” szerzett. 1989. április 19-én az EKA javaslatot tett az MSZMP-nek a tárgyalások mielőbbi megkezdésére, egyidejűleg fontosabb szempontokat is megfogalmazott, amelyeket a későbbi tárgyalásokon képviselt. Közülük példaként most csak egyet emelünk ki: ,Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal közötti politikai tárgyalásoknak nem az alkotmány tartalmáról, hanem az alkotmányosságra való átmenet kérdéséről kell folyniuk. Meggyőződésünk szerint az alkotmányozás, a köztársasági elnök intézménye, illetőleg az Alkotmánybíróság felállítása az új, szabadon választandó országgyűlés feladata." 1989. április 22-én az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal szakértői között kétoldalú megbeszélés folyt, amelyen - e tárgyalások jellegéből eredően - a résztvevők ismertették álláspontjukat,70 ám döntést nem hoztak. (A részletekre később - a megfelelő helyen - visszatérünk.) E megbeszélések május 2-án folytatódtak... Mindezek után megdöbbentő volt az MSZMP Központi Bizottságának 1989. május 8-i határozata, amelyben javaslatot tett egy politikai egyeztető fórum létrehozására; s felhívta az ország minden társadalmi-politikai szervezetét, hogy tárgyalóasztalnál közösen keressék a társadalmi feszültségek, konfliktusok megegyezésen alapuló feloldását. Az EKA javaslatából egyértelműen kitűnik, hogy „az alkotmányozás ... az új, szabadon választandó országgyűlés feladata”, tehát immár nincs szó külön alkotmányozó testületről, hanem csupán arról, hogy az újonnan megválasztott parlament a „megszokott” rendben fogadjon el új alaptörvényt. - Vegyük észre: az EKA újonnan választott országgyűlés általi alkotmányozásról beszél, ami nyilvánvalóan nem azonos egy speciális, alkotmányozó nemzetgyűlés által lefolytatott alkotmányozással. Mivel nincs hazai tapasztalat, nincs jogszabályi alap sem egy ilyen testület összehívásának, nem tarthatjuk kizártnak, hogy a tárgyaló felek nem ismerték ennek lényegét, s inkább félretették ezt a problémát, egyszerűen túltették magukat e nyűgös 69 Az MSZMP Budapesti reformkörének állásfoglalása. Országos Sajtószolgálat, 1989. április 9. 70 Pl. az MSZMP az „alkotmány tartalmával” kapcsolatban azt, hogy „Az alkotmány tartalmát illetően a munkálatok előrehaladott állapotban vannak, s célszerűtlennek látszik felfüggesztésük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az új alkotmány elfogadásának időpontja ne lehetne a tárgyalások témája.” 99
