Riba András László - Házi Balázs (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története II. - források - RETÖRKI könyvek 12/2. (Lakitelek, 2015)

Lakitelek, Rendszerváltó Archívum Horváth Balázs-hagyaték

Lakitelek, Rendszerváltó Archivum Horváth Balázs-hagyaték

A hatályos magyar jogban természetesen megvan az a lehetőség is, hogy a jogellenes magatartások olyan esetekben, ha azok jogi szankcionálása a társadalomra veszélyes konliktushely- zetet, tehát még súlyosabb társadalmi érdeksérelmet eredményezne, jogkövetkezmények nélkül maradjanak. Ennek jellegzetes eszköze a közkegyelem gyakorlásának lehetősége azokban a büntetőjogi megítélés körébe tartozó esetekben, amelyekben egyébként felelősségrevonást kellene alkalmazni! A közkegyelem gyakorlása éppen a megtörténtekhez hasonló esetekben tölti be valódi funkcióját, szemben az elmúlt évek gyakorlatával, amikor a kegyelem gyakorlására egy-egy diktátor születésnapja adott alkalmat. A demokratikus jogállamok gyakorlata bizonyítja, hogy a kegyelraezés éppen a hasonló esetekből keletkező társadalmi feszültségek levezetésének legjobb eszköze.

A blokád anyagi kárai is tetemesek. A károk nagysága, a károsultak köre, a károkozó magatartások fajtái ma még pontosan nem jelölhetők meg. A kártérítési jog szempontjából a világ kártérítési jogi történetében példátlan helyzettel állunk szemben.

Az eseményeket károsultak, kárfajták szerint csoportosíthatjuk.

.fAV

Kárt szenvedhettek magánszemélyek milliói, jogi személyek, a a Magyar Állam. A károsultak körén belül elkülöníthetők a külföldi természetes és jogi személyek.

magyar magánszemélyek a következő károkat szenvedhették: utazási és szálloda költségek, magántermelők és kereskedők árukárai, kereskedelmi forgalom kiesése, elmaradt rendezvények költségei, gépkocsikárok, meghiúsult szerződések kárai, a betegek állapotrosszabbodásából, halálából eredő károk.

17