Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)
Tanulmányok - Kávássy János Előd: A hézagpótló kompromisszum
TAXISBLOKÁD I. jelentések után csak 1990. október 27-től, sőt, inkább csak 28-tól jelentek meg jelentősebb cikkek a magyarországi eseményekkel kapcsolatban (nyilván a 28-i cikkek már 21-ve is „visszatekintettek”). A földrajzi távolság, valamint a nyomtatott sajtó megjelentetésének fizikai realitásain túl szerepe volt ebben azon globális politika történéseinek is, melyeknek az 1990. október 25-én cselekvő magyar kormány is foglya volt. 1990. augusztus 2-án az iraki diktátor, Szaddám Húszéin százezres sereggel támadt a szomszédos Kuvaitra,154 és augusztus 8-án bejelentette annak elfoglalását. Válaszul 1990. augusztus 7-én az Amerikai Egyesült Államok vezetésével beindult a Desert Shield, a „Sivatagi Pajzs” hadművelet, s szeptemberben az USA mellett már a britek és franciák is csapatokat telepítettek Szaúd-Arábiába. Bár az ENSZ Biztonsági Tanácsa csak 1990. november 29-én fogadta el az iraki kivonulás végső határidejeként 1991 .január 15-öt (a Desert Storm, a „Sivatagi Vihar” végül 1991. január 18-án tört ki), a közel-keleti háború fenyegetése, illetve annak az olajpiacra gyakorolt hatása155 folyamatos és fokozott figyelmet kapott a politikában éppúgy, mint a sajtóban. A másik ilyen, Magyarországot direkt módon érintő „ügy” a régóta saját működőképességének határán egyensúlyozó/átbukni készülő Szovjetunió gazdaságának összeomlása volt. A hidegháború (immár nyilvánvaló) vesztese olyan súlyos és alapvető gondokkal küzdött, mint (például) az élelmiszer- és az egészségügyi ellátás. Az 1980-as évek második feléig egyre újabb és fenyegetőbb ballisztikus rakétákat és atom tengeralattjárókat hadrendbe állító Moszkva 1990 közepére képtelenné vált saját polgárai ellátására, és külföldi - alapvetően nyugati - segélyezésre szorult.156 Bár a kuvaiti 154 A kuvaiti és az Egyesült Arab Emirátusokban folyó olaj kitermelést, „túltermelést” Szaddám Husszein már 1990 májusának végén „gazdasági háborúnak” nevezte országa ellen, egyszersmind az iraki-kuvaiti határon fekvő olajmezők kitermelési jogát is magának vindikálva. Az elmérgesedő vitában július utolsó harmadában Egyiptom igyekezett közvetíteni, melynek kapcsán az Egyesült Államok jelezte, hogy neutrális pozíciót kíván elfoglalni a vitában. Az iraki amerikai nagykövet, April Glaspie által közvetítetteket utóbb sokan egyértelműen Szaddám bátorításaként értelmezték, hiányolva az egyértelmű amerikai állásfoglalást Kuvait teljes megszállása ellen. 155 A nyersolaj hordónkénti átlagára az 1990. júliusi 17 dollárról októberre 36 dollárra emelkedett. 156 Az 1990-es esztendő utolsó harmadára a Szovjetunió a második világháború napjai óta a legkomolyabb élelmiszerhiánnyal nézett szembe. A paradox, önmagából kifordult és kiszolgáltatott helyzetet jól jelzi, hogy miközben a connecticuti AmeriCare jótékonysági 90
