Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)
Tanulmányok - Riba András László: Rend(szerv)változás
TAXISBLOKAD I. kultúrát feltételez, vagy inkább vizionál, és ezt csak újfajta közéleti gyakorlat során tartja elsajátíthatónak. Az új típusú közéleti gyakorlat kapcsán Fejti György világosan és valószínűleg átgondoltan újra megvilágítja, hogy mire is kell gondolni. A pártnak azért van szüksége a gyülekezési és egyesülési törvényre, hogy a bonyolult társadalmi-gazdasági viszonyok közt azok tá- gabb teret és lehetőséget biztosítsanak az állampolgári elégedetlenség kifejezésre juttatásához. Fejti ennél is tovább megy, kijelenti, hogy el kell fogadni a különböző nézetek, vélemények, érdekek nyílt konfrontációját. Megfogalmazásából kiderül, hogy az érdekintegráció működőképes fórumai, csatornái a rendszer számára újfajta viszonyt jelentenek az állampolgári elégedetlenség különféle megnyilvánulási formáihoz. Ha a rendszer többé nem tudja elfojtani az elégedetlenség kifejeződését, akkor megpróbálja kezelni annak megnyilvánulásait. De meddig terjedhet az állampolgári elégedetlenség kinyilvánítása, és mivel lehet elégedetlen az állampolgár az új típusú közéleti gyakorlatban a gyülekezési jog által, főleg ha az évtizedekig törvényileg nem rendezett kérdésről a KB-titkár megállapítja, hogy a törvényes keretek és jogszabályok kialakítása csak szükséges, de nem elégséges feltétele az állampolgárok és az államigazgatási szervek közötti kölcsönös bizalomnak, együttműködési készségen alapuló kapcsolatnak. A párt, ahogy ő fogalmazott, hosszú ideje a társadalmi feszültségek és problémák politikai eszközökkel történő megoldásának gyakorlatát követte. Ezt a gyakorlatát a párt a jövőben is folytatni fogja - fogalmazott Fejti azzal a kiegészítéssel, hogy bár nem keresnek konfrontációt, de ha lesz ilyen, akkor nem fognak kitérni az elől. Megfogalmazásában a rendszer abból indul ki, hogy a törvényeket mindenkinek be kell tartani, hiszen ezen az alapon a rendszer destabilizálására, megdöntésére irányuló aktív tevékenység ellen, más jogállamokhoz hasonlóan - veti közbe -, minden törvényes eszközt igénybe véve fognak fellépni.36 A szöveg elemzése talán rá tudott világítani arra a nagyon fontos aspektusra, hogy még szocialista jogállami keretek között sem volt vállalható megoldás többé a közvetlen pártirányítás, különösen a Belügyminisztérium, illetve a rendvédelmi szervek, fegyveres testületek irányában. Ezek irányítását és felügyeletét elkezdték a kormány feladatai közé tolni. Nemcsak ezért, de a kormánynak ezért is önállóbbá, függetlenebbé kellett válni a párttól, azt 36 Uo. 36
