Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)
Tanulmányok - Szekér Nóra: Rendkívüli Átmeneti állapot
Szekér Nóra: Rendkívüli Átmeneti állapot hogy annak megbuktatásában akár még a jogállam peremein túli, radikális eszközöket is alkalmazhatónak tart. Egy köztársasági elnök ezt azonban nem teheti meg, mert ő a fennálló alkotmányos rend őre és a mindenkori politika felett állóan, minden állampolgár alkotmányos jogának védelmezője. Ennek azaz úttorlaszok következtében a mozgásuk szabadságában korlátozott emberek jogainak védelmére is érvényes kellett volna lennie... A törvényes rendet megsértők mellett a köztársasági elnök kiállását akkor lehetett volna elviekben indokoltnak tekinteni, ha az egy diktatórikus intézkedéssel szemben és valóban a köztársaság, a magyar emberek védelmében történik. Göncz Árpád a fenti dramaturgia szerint lépett fel akkor, amikor a rendőri erőszak alkalmazásával szemben lépett fel és lényegében úgy kommunikált, hogy a katonaságot nem engedi „bevetni” a magyar nép ellen.22 Az ’56-os analógia ezzel a fellépéssel vált teljessé, amikor már nem csak a törvénytelen demonstrálok álltak az egyik oldalon, de velük szemben ott a diktatórikus eszközökkel élni kívánó hatalom is. Csakhogy a kormány a taxisblokád ideje alatt nem kívánta a katonaságot a magyar nép ellen bevetni, és egy pillanatig sem kívánt diktatórikus eszközökkel fellépni.23 A kormány a történetnek azon kevés résztvevője közé tartozott, aki a blokád kialakulásának első percétől kezdve csak a demokrácia joggyakorlatának keretei között gondolkodott.24 Riba András tanulmánya a rendőrségi dokumentumok alapján nagyon pontosan végigköveti a rendfenntartó szervek és az ideiglenesen miniszterelnöki 22 Göncz Árpád alkotmányjogilag megkérdőjelezhető lépést tesz, nemcsak abban a tekintetben, hogy mivel nincsen kihirdetve rendkívüli állapot jogköréből adódóan nem rendelkezhet a hadsereg felett, de azzal is, hogy a végrehajtó hatalom döntését lényegében megvétózta. 23 A katonai beavatkozás kérdése többször előkerült az elmúlt 25 év során. Göncz Árpád leköszönése kapcsán a Magyar Hírlap hozta elő ezt a kérdést. Az írás Göncz Akták című műsorban elhangzott szavait idézi: ,,»A hadsereg főparancsnokaként megtiltottam, hogy 1990-ben, a taxisblokád idején a már elindított honvédségi nehézjárművek eltávolítsák a budapesti hidakról a taxikat.« (...) A leköszönt államfő elmondta: hadbíróságot ígért, ha ezt megteszik.” Majd a cikk így folytatódik: „A blokádot alkotó járművek elszállításának szándékát a műsorban a volt belügyminiszter, Horváth Balázs is megerősítette, de véleménye szerint Göncz félreérthetett valamit. »Nem volt ilyen, hogy fegyveres katonák, katonai harci járművek jöttek volna Budapest felé. Olyan volt, hogy szállító járművek jöttek volna Budapestre, hogy a hidakat torlaszoló járműveket el tudjuk vinni.«” In: A vezérkar semmiképpen nem akarta bevetni a fegyveres erőket. Göncz Árpád állította le a taxisblokád katonai felszámolását. Magyar Hírlap. 2000.11.24. 3 24 Az ellenzéki pártok közül egyedül a Fidesz ítélte el a blokád törvénytelen jellegét. 27
