Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)
Interjúk - „Éppen csak belekóstolva a politikába”
Kukorelli István milyen nehéz helyzetben van az ország, Antall nagyon jól ismerte az energiafüggőségből adódó labilis állapotokat, és azt is, hogy gazdaságilag milyen struktúrát örökölt. Tudott volt már júniustól kezdve az oroszokkal való kapcsolat megromlása. Az, hogy eljutott a helyzet odáig, hogy csupán négynapos olajkészlet áll rendelkezésre, és tűzoltásszerű intézkedésre van szükség, szintén az amatörizmus jele. Közben megszűnt a teljes foglalkoztatottság, a rendszerváltással rengeteg ember vesztette el a munkahelyét. Azt is kellett volna érzékelni, hogy egy ilyen helyzetben az érdekegyeztetésre még inkább szükség van.- Mit gondol, hogy a taxisok megmozdulása mögött mekkora volt az össztársadalmi támogatottság?- Megvoltak az eszközeik, hogy az elégedetlenségüknek hangot adjanak, de ahhoz, hogy ez ilyen válsággá mélyüljön, önmagukban kevesen lettek volna. A korabeli népszerűségi felméréseket nézegettem újra. A lista élén a tárgyalópartnerek szerepeltek, Palotás Jánossal kezdve. A negatív „csúcson” pedig azok voltak, akikkel tárgyaltak, Horváth Balázzsal az „élen”. Hogy ez valójában politikai válság volt, azt a személyes élményeimmel szeretném megerősíteni. Teljesen véletlenszerű módon, a blokáddal egy időben Németh Miklós - már másfél-két hónappal korábban megszervezve - összehívott né- hányunkat arra a szombatra az óbudai régi Síposba. A barátainak szerette volna megköszönni a korábbi együttműködést. Tízen-tizenketten lehettünk. Németh Miklóson kívül olyan emberek, mint Bihari Mihály, Király Zoltán, Lengyel László, csak hogy a legismertebbeket soroljam. Már az ablaknál láttunk egy viszonylag nagy tömeget, akik figyeltek bennünket, láthatóan felismerték a csapatot. Amikor aztán kijöttünk, a saját fülemmel hallottam, hogy ezt mondták: most alakult meg az új Németh-kormány...! Közlekedni nem lehetett, úgyhogy Lengyel Lászlóval gyalog sétáltunk át az Árpád hídon, meg-megállva és beszélgetve a barikádokon lévő emberekkel, taxisokkal. Valóban igaz, személyesen láttam, hogy emberek jöttek le, és hoztak teát, ennivalót és biztatták őket, hogy tartsanak ki. És hogy ezt a gyászvitéz kormányt el kell zavarni, minél gyorsabban. Megdöbbentő érzés volt. Az akkori fölmérések szerint a blokádnak 80 százalékos támogatottsága volt, és a személyes tapasztalatom is hasonlót sugallt.- Visszagondolva az eseményekre, hol érzi a legválságosabbnak a pillanatot, hol volt legközelebb a helyzet a kezelhetetlenséghez?- Péntek-szombat volt azt hiszem, a legfeszültebb. A kormány kitartott ugyan, de ahogy a rendőrségen belül, úgy a kormányban sem volt egység. És itt meg kell említeni a köztársasági elnök szerepét is. Már akkor leírtam, hogy 223
