Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)
Interjúk - „Nem volt tapasztalatunk”
TAXJSBLOKÁD I. választási kampány, újabb ígéretekkel. Eltelt tehát másfél, vagy két és fél év - ízlés kérdése, hogy honnan datáljuk - ilyen felfokozott várakozásban. Közben, amit az emberek láttak, nem volt meggyőző. Nem tűnt kompetensnek az első időben a politikai elit sem. Meg kell nézni így, utólag, hogy mivel töltötte az idejét a parlament a megalakulását követő első hetekben. Az maga a katasztrófa. Soha a magyar történelemben eddig, és valószínűleg a jövőben sem fogja annyi ember figyelni a parlament működését, mint akkor. Ezek élő televízióadások voltak, és ami látható volt bennük, az ügyetlenségek és szerencsétlenkedések tömege. Mint amikor először jégre megy az ember, és próbál talpon maradni. Nyilván tíz-tizenöt év után már mindenki tud piruetteket meg ugrásokat is bemutatni, de akkor csak estünk-keltünk. Mindannak a professzionalizmusnak, ami azóta kialakult, hogy hogyan kell a parlamenti-, vagy a kormányzati kommunikációt érthetőbbé tenni, akkor senki nem volt igazán a birtokában. Soha nem tanulták, soha életükben nem voltak PR- vagy kommunikációs kurzuson. Ebben a helyzetben valóban csak egy esemény kellett. Bizonyos értelemben azt gondolom, hogy véletlen volt, hogy ez az explózió pont ezzel az üggyel kapcsolatban történt meg.- Több szempontból is kritikus időszakban robbant ki ez a megmozdulás. A miniszterelnök kórházban volt, a főpolgármester még nem került beiktatásra. Térjünk rá a Szabad Demokraták Szövetségének akkori szerepére. Már csütörtök éjszaka, gyakorlatilag röviddel a blokád kialakítása után néhány SZDSZ-es ügyvivő, Kőszeg Ferenc, Solt Ottilia megjelent a blokádon. Mondhatjuk-e azt, hogy az ellenzéki pártok közül az SZDSZ állt a leggyorsabban és a legközvetlenebbül a szervezkedés, a taxisok mellé? Most, huszonöt év távlatából nézve hogyan vélekedik az SZDSZ akkori szerepvállalásáról?- Nyilván akkor az ember sokkal inkább az események hatása alatt állt. Az SZDSZ ugyanolyan dilettáns volt ellenzékiként, mint amilyen a kormány kormányként. Az ellenzéki szereptől a párt tagsága határozott lépéseket várt. Ez az az idő volt, amikor egyébként a párton belül is elég nagyok voltak a feszültségek.- Nem volt egység?- Abszolút nem volt egységes a párt ennek az ügynek a megítélésében, de önmagában sem. Ekkor már megtörtént Tölgyessy Péter elmozdítása a frakcióvezetői pozícióból, ami mögött egy elég erős belső stratégiai különbség állt. Nem pusztán arról volt szó, hogy Tölgyessy Péterrel nehéz volt együttműködni, bár ez is igaz: mindezt Péter további pályája is jól mutatta, a 210
