Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)
Interjúk - „Felemelkedés és kijózanodás”
TAXISBLOKAD I. elnök személyének kérdésében a vita nem folyt le zökkenőmentesen. Antall ragaszkodott Göncz jelöltségéhez, mire az SZDSZ részéről tárgyalók azt mondták, hogy „ő közétek tartozik”. Erre Antall azt mondta, hogy rendben, akkor most ő elmegy Göncz Árpádhoz, és ezt elmondja neki. Erre meghátráltak az SZDSZ-tárgyalók: rendben van, legyen Göncz. Mindennek a hátterében egy negyven éves barátság állt. Tudjuk azt, hogy Antall írt egy nagyon komoly levelet Göncznek 1992-ben, melyben szemrehányást tett elnöki tevékenységének néhány részéért, és ez a levél kikerült a nyilvánosság elé. Antall és Göncz viszonya izgalmas történelmi dráma témája is lehetne. Antallék segítették a Göncz-családot rendszeresen, miután Göncz börtönbe került 1956-ban. Azt hiszem, Antall soha nem gondolkodott arról, hogy neki riválisa lehetne, de az derül ki a fejleményekből, hogy Gönczben sokkal nagyobb volt a nagyravágyás, mint ahogy Antall azt el tudta volna képzelni. Érdekes ebben az összefüggésben, hogy 1945 után Göncz, 1956-ban pedig Antall volt Kovács Béla titkára. Antall fogalmazta meg a kisgazda vezetők nevében a legtöbb nyilatkozatot és állásfoglalást a forradalom napjaiban. Azt gondolom, hogy a szó jó értelmében Göncz valóban plebejusabb volt Antalinál, de azért még mindig a magyar középhez tartozott, amelyen Antall politikája alapult. Antall inkább a centrumában volt ennek a középnek, míg Göncz egy kicsit balra került ettől, ahogy Bibó is. De mindenképpen komoly barátság volt közöttük. Én is jóban voltam Göncz Árpáddal. Tiszteltük őt a múltja miatt, tisztességes, bátor emberként és kiváló műfordítóként. Antalinak ezért is hozott a taxisblokád nagy megrendülést. Erről nekem később is sokat beszélt, nehezen dolgozta fel. Hogy Gönczre milyen mértékben nem lehetett számítani, ekkor vált teljesen világossá. Korábban is voltak már furcsa lépései, megnyilatkozásai - például amikor egy amerikai egyetemen kora ősszel úgy nyilatkozott, hogy Magyarország nem támogatja a német újraegyesítést. Ezt a beszédet neki az Alkotmány szerint egyeztetnie kellett volna Jeszenszky vei, de nem tette meg. A kormányállásponttal szemben nyilatkozott, nem sokkal Antall hivatalos látogatása előtt egy Bush elnöknek különösen fontos ügyben. Egyértelmű hátbatámadás azonban először a taxisblokád idején történt a részéről. Antall és Szabad higgadt, távlatos államférfiúi gondolkodását jellemezte, hogy arra kértek bennünket, a nyilvánosság előtt mi ne bírájuk Gönczöt, mert az a demokratikus rendszer tekintélyét súlyosan gyengítheti. Azt hiszem, Antall mellett Szabad György és Mádl Ferenc voltak 1990-1994-ben a legtávlatosabb és legszilárdabb politikusaink. 172
