Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)
Tanulmányok - Kávássy János Előd: A hézagpótló kompromisszum
Kávássy János Előd: A hézagpótló kompromisszum Áttekintésem legvégén három, 1990. november 1-jén megjelent írásból idézek, alapvetően a válság gazdasági elemeinek fókuszba állításával.198 Az United Press International cikkében Zwack Péter amerikai magyar nagykövet ugyanannyira kritikus, mint amennyire üzenetértékű véleményét idézik, „Az USA-nak többet kellene tennie, mondja a magyar nagykövet” címmel. Zwack diplomataként egyértelműen az Amerikai Egyesült Államok kézzelfogható támogatását előmozdítandóan nyilatkozott, egyrészt számszerűsítve a magyar gazdaság húsbavágó realitásait, másrészt - igaz inkább burkoltan, mint nyíltan - kritizálta az USA által a magyar ügyben (is) tanúsított magatartást.199 Zwack Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábban átlag 18 dolláros hordónkénti áron olajhoz jutó Magyarország - a korábban már részletesen ismertetett globális változások miatt - hirtelen az immár 40 dollárhoz közelítő világpiaci árakkal szembesült, miközben 20,7 milliárd dolláros államadóssága évi 3,5 milliárdos terhet/kiadást jelentett a magyar nemzetgazdaság számára, melynek 1990-ben ráadásul az NDK-s és iraki exportbevételek kieséséből származó 500 millió dolláros negatívumot is el kellett viselnie. Zwack a német és az osztrák példára hivatkozva vészhelyzeti olajszállítmányok, konkrétan 50 teherautónyi üzemanyag-gyorssegély küldését, illetve az USA stratégiai készleteinek megnyitását vetette fel. Véleménye szerint az amerikai vezetés „késlekedett a kézzelfogható gazdasági segítség nyújtásában” azon országnak, amely retrospektive nagyban hozzájárult a kelet-európai kommunizmus lebontásához, illetve amely perspektivikusan a legvonzóbb üzleti befektetéseket rejtette.200 Magyarországgal az 1980-as évek második felétől (amerikai mércével mérve) gyakra(bba)n foglalkozó Christian Science Monitor (CSM) az 1990. őszi válságnak ugyan most kevesebb figyelmet szentelt, ám Amy Kaslow „Magyarországot megnyomorítják az energiaköltségek” címmel megjelent A nyomás hatására a kormány végül belement, hogy 26%-kal csökkentse az eredeti emelést.” 198 A fent nem idézett kanadai Toronto Star-ban Alan Ferguson ugyanekkor hosszabb, visz- szatekintő összegzést publikált Hungary’s tenuous democracy Confrontation over gas hikes shows fragility of new era („Magyarország vékonyka demokráciája - Az üzemanyagár emelkedés miatti konfrontáció mutatja az új éra törékenységét”) címmel. Szemben az általam a főszövegben vizsgált három írással, itt nem jelentek már meg új elemek, s alapvetően a politikai hangsúlyok, illetve a magyar belpolitikai erőtér változásai reflektálódtak. 199 Jim Anderson: US. should be doing more, Hungarian envoy says. UPI, 1990. november 1. 200 Uo. 107
