Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
A „hasznosíthatóságtól” a „magyar-magyar párbeszédig”
Nyugati szélben nem képes kezdeményezni.”210 Az MSZMP vezetésének döntéshozói belátták, hogy a magyar politikai élet pluralizálódása és demokratizálódása immár elkerülhetetlenül bekövetkezik, a párt kiszámíthatatlan mérvű erkölcsi és társadalmi talajvesztésével együtt. Ezen sokismeretlenes jelenben és még inkább jövőben a fő célt a párt minél nagyobb megerősítése jelentette, a majdani szabad választásokon való megmérettetésig. Ennek legfőbb eszközeit a politikai átmenet időszakában megőrzendő vezető szerep, az utódpárt és kialakuló holdudvara gazdasági hátterének megteremtése, a párt belső átszervezése és külső rebranding']Q a magyar választópolgárok felé, és a Nyugattal, illetve az azzal szövetséges országokkal való kapcsolatok211 megerősítése és kibővítése jelentették. A nyugati magyar emigráció, így az amerikai magyarság felé való tudatos nyitás a felsoroltak közt átfedésekkel bírt sajátos jelentőséggel. Először is ott volt a magyar kisebbség, illetve a magyar származású amerikaiak (hol vélt, hol valós) befolyása az amerikai politikára és közéletre, másrészt ott volt a jövőben kiszámíthatatlan szerepük a magyar politikai és gazdasági életben.212 Az MNK-emigráns párbeszéd ebből fakadóan a hata210 Az MSZMP KB 1989. február 10-11-i ülésének jegyzőkönyve, 364—365. oldal. 211 Kovács László, volt külügyminiszter (akkor külügyminiszter-helyettes) szerint mindez „koherens rendszer volt a gondolkodásunkban”. Visszaemlékezése szerint az, hogy Magyarország 1988-ban kapcsolatokat létesített az Európai Gazdasági Közösséggel (mellyel 1981-től folytak titkos tárgyalások), a Vatikánnal, Dél-Koreával, Dél-Afrikával és Izraellel (Jeruzsálemben a színfalak mögött maga Kovács tárgyalt, a nyilvános megállapodást csak egy évvel később írták alá) a keleti blokkon belül egyedülálló lépések voltak. Nemcsak arról volt szó, hogy az Izraellel és Dél-Koreával létesített magyar diplomáciai viszony „vihart kavart” más szocialista országokban, de ugyanezen országok nagy része még Bush közelgő, 1989. nyári kelet-európai útja előtt is a kapcsolatok szűkítése, és nem bővítése mellett voksolt. Kávássy János: Interjú Kovács László korábbi külügyminiszterrel, 2014.02. 25. Kézirat. 212 Dr. Bánlaki György főkonzul 1989. szeptember 19-i jelentése már a magyar politikai életbe belépett, illetve belépni kívánó amerikai magyarokkal foglalkozott. Az 1989. július 12-én, a Jurta Színházban megalakult Szabadság Párt példájának kapcsán jelezte, hogy amögött az az amerikai Hóka Ernő és Mihály állt, akiknek Magyar Holnap című lapja - Bánlaki szerint - „útszéli hangvételű, nyíltan uszító fasisztoid” volt. További példaként a főkonzul arra is felhívta a figyelmet, hogy az Amerikai Magyarok Országos Szövetségének (AMOSZ) főtitkára, Dr. Balogh Sándor volt az újjáalakított Keresztény Néppárt ideiglenes főtitkára is mind az USA-ban, mind Magyarországon. Bánlaki rámutatott, hogy 1989-ben gyakorlati kérdéssé vált a külhoni magyarság politikai részvétele az anyaország belpolitikai életében. Az általa felvetett kérdések a következők voltak: szavazhat-e valaki két országban; szavazhat-e valaki a lakóhelyén de a magyar 82
