Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
A „hasznosíthatóságtól” a „magyar-magyar párbeszédig”
A „hasznosíthatóságtól” a „magyar-magyar párbeszédig” kisebbség legalább egy részének mozgósíthatósága a magyar-amerikai kapcsolatok további előmozdításában. Ezen haszonelvű, a „hasznosíthatóságot” szem előtt tartó magyar gondolkodásmód a Budapest-Washington-interakció normalizálódása és érdemivé válása után lett és lehetett csak relevánssá, hiszen az államközi kapcsolatok felfutása prekondíciója volt magyar részről a konkrét formában megfogalmazható célok kitűzésének, amelyek támogatásához és/ vagy előremozdításához az amerikai magyarságot megnyerni akarták. Bár ez az 1980-as évek legnagyobb részében (1982-1988) csak néhány személyhez kötötten, s alapvetően a gazdasági ügyekben jelent meg, az 1989-es év gyorsuló magyarországi változásai az MNK és az amerikai magyarság kapcsolataiban is új, egyszerre reaktívabb és interaktívabb fejezetet nyitottak. Alábbiakban mindezek szelektált példákon keresztül való bemutatására teszek kísérletet, korabeli külügyi dokumentumok alapján. „Bilaterális kapcsolatainkban különösen nagy figyelmet kell fordítanunk gazdasági-kereskedelmi kapcsolataink fejlesztésére. Ennek megfelelően a politikai megbeszélések során is súlyponti kérdésként kezeljük gazdasági kapcsolataink fejlesztését.”* 171 A dokumentum így folytatódik: „[...] tekintettel a főkonzulátus konzuli kerületében élő magyar származású és kettős állampolgárságú személyek nagy számára, a Főkonzul elvtárs vegyen részt emigrációs politikánk elveinek érvényesítésében”.172 „Fokozni kell aktivitásunkat, nagyobb figyelmet kell fordítani a gazdasági, kulturális és egyéb lehetőségek kihasználására a magyar eredetű amerikaiak körében”; és folytatni kell „a rendszeressé vált és államközi kapcsolatokat is elősegítő egyházi kapcsolatok hasznosítását”173. Az 1981 második felében kinevezett új washingtoni magyar nagykövet, Dr. Petrán János, és az új New York-i főkonzul, Kocziha Miklós174 alaputasításában, illetve az 1981. novemberi „Intézkedési terv magyar-amerikai viszonylatban” 4. pontjában leírtak jelzik, milyen irányelvek határozták meg Magyarország politikai törekvéseinek érvényesítésében. MNLOL KÜM TŰK USA4-28 006191. (Külön jelzet hiányában a fellelhetőség minden esetben: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának XIX-J-1-j KÜM TŰK USA 1989. 9-13. doboz) 171 MNLOL KÜM TŰK USA 4-1-21 005734. 172 MNLOL KÜM TŰK USA 4-1-21 006158. 173 MNLOL KÜM TŰK USA 4-14 003888. 174 Petrán Esztergályos Ferencet, míg Kocziha Kasnyik Andrást váltotta fel az amerikai magyar képviseletek élén. Esztergályos és Kasnyik ezután a Külügyminisztérium V. Főosztályán (ahova az Egyesült Államok is tartozott) tevékenykedtek, itt kamatoztatva korábbi tapasztalataikat. MNLOL KÜM TŰK USA 4-1-21 006158. 71
