Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
„Amerika mellettetek áll”
Nyugati szélben jellegét”.138 A jelentés szerint még a magyar szimpátiákkal bíró amerikai források is - akikben „meglepetést keltett a látogatás alatt bejelentett konkrét támogatás [csekély - K. J. E.] volumene”139 - arra hívták fel a figyelmet, hogy Washington valószínűleg kivár a kelet-európai történéseket illetően. Némileg később, de nagyban hasonlóan, az általunk tárgyalt időszak sokadik Swieheart-Pataki találkozóján, 1989. augusztus 3-án, az SD főosztály- vezetője is azt mondta, hogy George Bush személyes sikernek tekintette a látogatásokat; sőt, kiemelte, hogy az elnök és kísérete „egyértelműen jobb benyomást szerzett hazánkban, mint Lengyelországban”.140 Swieheart azt is egyértelműsítette, hogy Varsóban és Budapesten nem az adminisztráció anyagi segítségén, hanem a Washington által kezdeményezett és összehangolt nemzetközi támogatás megszervezésén volt a hangsúly. Kapcsolódóan (témánk szempontjából előremutatóan) azt is jelezte, hogy a nagyban eltérő helyzet miatt Magyarországot és Lengyelországot a további tervezéskor és a tárgyalásokon elkülönítve fogják kezelni.141 Ugyanebben a szellemben nyilatkozott Condoleezza Rice,142 aki ekkor az NSC-ben Bush szovjet és 138 Uo. 139 Uo. 140 MNLOL 4-13 002245/36. 141 Uo. 142 Az alabamai Birminghamben 1954-ben született Condoleezza Angelena Rice, aki művelt afroamerikai szülők gyermekeként nevelkedett. A politikával a Stanford egyetem tanáraként került kapcsolatba, az 1980-as évek közepén, a Reagan-kormányzatnak dolgozva. Ekkor figyelt rá fel Brent Scocroft, aki George Bush NSA-jaként bevitte Rice-t a Nemzet- biztonsági Tanácsba, szovjet szakértőként. 1989-1991-ben Rice habitusa és intellektusa magára Bush elnökre és James Bakerre is nagy hatással volt, s részben ennek is köszönhető, hogy az ifjabb Bush kormányában 2001-2005-ben már ő kapta az NSA pozícióját. Condoleezza Rice nemcsak azzal írt történelmet, hogy ő lett az USA történetének első női nemzetbiztonsági tanácsadója (becenevén: Warrior Princess - „Harcos Hercegnő”), de azzal is, hogy 2005-2009-ben már George W. Bush külügyminisztereként szolgált - az első afroamerikai nőként. Rice karrierjének felfutása azonban rávilágított „harcossága” árnyoldalaira is. Kritikusai szerint, részben bizonyítottan, még NSA-ként, 2001 nyarán nem vette elég komolyan az al-Kaida jelentette fenyegetésről szóló jelentéseket, majd 2003 januárjában, az iraki háború előtt [nyilván már arra készülve - K. J. E.] a CNN-en kijelentette, hogy Szaddam Husszein katonai célú nukleáris programot folytat. Mindezek mellett Rice bizonyítottan tudott - sőt, némelyek szerint ő maga adott erre felhatalmazást - a CIA 2002 nyara óta folytatott, a genfi egyezményeket sértő kínzási módszereiről, így az alvásmegvonásról vagy vízzel, ill. vízbe fojtásról (waterboarding). Rice meglehetősen sokolvasatú tevékenységének köszönhetően végül azzal is történelmet írt, hogy 58
