Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
„Amerika mellettetek áll”
Nyugati szélben nem egyszerűen nem volt abban (a gyakran és féligazságként idézett) anyagi helyzetben,129 hogy jelentős pénzeszközöket mozgósítson a keleti blokk két, az USA részéről kiemelten kezelt állama számára, de azt politikailag az amerikai döntéshozók nagy része is ellenezte. A többek által - Nyugat-Eu- rópában lehetőségként,130 Kelet-Európábán igényként131 - felvetett, a keleti blokk országainak szóló, „új Marshall-terv” Washingtonban sem ekkor, sem később nem talált támogatásra. Lawrence Eagleburger külügyminiszter-helyettes egy későbbi, 1990. március 7-i, az amerikai kongresszus Külügyi liberalizáció folyamata ezt megkívánja és lehetővé teszi”. Az NSC szakértője a külföldi tőkebefektetések kapcsán nyilvánvalóvá tette, hogy abban az üzleti érdekeiknek megfelelően majd a befektetők döntenek, a kormányzat „a gazdasági együttműködést előmozdító egyik fő eszközének az IMF közreműködésével megvalósuló programokat tekinti.” Végül, de nem utolsó sorban Deal egyben a Brady-terv irányába igyekezett a magyar felet terelni, jelezve, hogy annak lehetősége a Latin-Amerikán kívüli országok számára is adott. MNLOL 4-5 002319. 129 1989-ben az Amerikai Egyesült Államok szövetségi költségvetést érintő deficitje 152,6 milliárd dollár volt, közel a duplája annak a 79 milliárd dollárnak, mely 1981-ben, Ronald Reagan első évében jelent meg negatív mérlegként. Miközben akkor és ma is sokan tévesen az elnököt hibáztatták a deficit látványos felfutásáért, Reagan önéletírásában leszögezi, hogy a kongresszus, és nem ő erőltette a szövetségi költekezést. S még ha Reagan kritikusainak igaza is lenne (mint ahogy nincs), a hidegháború megnyerése, az USA monopol szuperhatalommá válása pénzbe került - Reagan már 1982-ben mintegy 11,4%-kal emelte a védelmi költségvetést, majd ezt követően három éven keresztül, évenként 20 milliárd dollárral növelte a védelmi büdzsét. Két elnöki periódusa alatt a katonai költségek növekedése mintegy 140 milliárd dollár pluszt jelentett a kiadási oldalon. George Bush elnökként azután ezt a deficitet örökölte meg, igaz, nemcsak örökölte, de jelentősen gyarapította is azt, 255 milliárd dollárra (1993). Bár ezen értékek még az infláció figyelembevételével is eltörpülnek a csúcson, 2009-ben 1400 milliárd dolláros, 2013-ig tartósan 1000 milliárd dollár feletti deficithez képest, az 1980-as évek pszichológiailag egyfajta ugrást, a lélektani, 100 milliárd dollár alatti deficittől való elszakadást jelentettek. http://usgovinfo.about.eom/od/federalbudgetprocess/a/Budget-Defieit-History.htm (Utolsó letöltés: 2015.07. 20.) Reagan, Ronald, An American Life, Pocket Books, New York, 1992, 336-338. 130 Több forrás szerint is (Nyugat-)Németország és Olaszország szorgalmazta ezt legfőképp, ahogy erre a már idézett Helmut Sonnenfeld is utalt magyar partnereinek. MNLOL 4-10 00625/3. 131 A korábban már tárgyalt lengyel adósság kapcsán maga Lech Watşsa 1989. november 13- án az Egyesült Államokban beszélt egy új Marshall-terv szükségességéről. http://www. larouchepub .com/eiw/public/1989/eirv 16n47-19891124/eirv 16n47-19891124_056- lech_walesa_calls_for_marshall_p.pdf (Utolsó letöltés: 2015.07. 20.) 54
