Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)

„Amerika mellettetek áll”

azt a Horn Gyula tárgyalásaira vonatkozó javaslatban és tématervben szerep­lő kérdések is jól mutatják, a magyar politikai vezetés részéről a publikusan megjelenő, szimbolikus és/vagy grandiózus gesztusok és ígérvények mellett jelentős figyelmet fordítottak a magyar-amerikai viszony mindennapi műkö­désében megjelenő minoritások fejlesztésére is.116 A magyar fél által közvetített politikai üzenetekre és gazdasági igények­re adott amerikai választ, mint az a fentebb Mark Palmertől idézettekből ki­derült, esszenciálisán George Bush 1989. július 12-i, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetemen elmondott beszédében találjuk. Bush elnök Straubot, Némethet, és Dr. Csáki Csabát, az egyetem rektorát külön is kö­szöntve emlékez(tet)ett arra, hogy 1983 ősze után másodszor jár Budapesten, immár egyben az első amerikai elnökként, aki Magyarországra látogatott. Beszéde elején annak helyszínétől indulva tért át a valaha ott tanító Nagy Imre személyére, és 1989. június 16-i újratemetésére: „Ahogy a temetése [Nagy Imréé - K. J. E.] zajlott néhány héttel ezelőtt, a Szózatot idézve Ma­gyarország erősödő hangja hallatszott. S ebben az egyszerű és komor ün­nepségben a világ többet látott, mint méltóságteljes eseményt, a megbékélés „Amerika mellettetek áll” 116 A Bush-látogatás után a gazdasági lehetőségek kiaknázására tárcaközi bizottságot hoz­tak létre, mely 1989. augusztusában ülésezett először, a Külügy-, az Ipari, a Kereskedel­mi és a Közlekedési Minisztérium munkatársainak részvételével. A legfontosabb közös témát (továbbra is) a high tech transzfer lehetősége, illetve a COCOM-korlátozások eny­hítésének elérése jelentette. A példát a Jugoszláviával, Kínával, Finnországgal szemben alkalmazott exempciók adták (volna). Az ilyen jellegű magyar-amerikai tárgyalások megindítását - mint láttuk - a magyar fél kezdeményezte, a Hom-Baker megbeszélé­sen. (A magyar összefoglalók szerint hasonló kezdeményezés már 1982-ben hangot ka­pott, amikor a Külkereskedelmi Minisztérium a „stratégiai természetű javak” amerikai ellenőrzési rendjének „tökéletesítését” kezdeményezte.) A tárcaközi bizottság először 1989. szeptemberében fogalmazott meg néhány pontban konkrét javaslatokat, így Beck Tamás várható amerikai útján egy magyar-amerikai egyeztetési fórum („Egyeztető Bi­zottság”) beindításának, Horváth Ferenc ipari miniszter amerikai kollégájával, Robert Mosbacherrel folytatandó megbeszélései kapcsán pedig az „egyaránt elengedhetetlen tőke és tudásimport” kérdésének felvetését javasolta. Ugyanitt szerepel, hogy az 1989. novemberi magyar-amerikai konzultációk során mindezt Kovács László is képviselje, illetve, hogy a high tech kérdését az Európai Közösséggel és a „24-ekkel” folytatott megbeszéléseken is hangsúlyozzák. Váronyi Péter nagykövet kapcsolódó, 1989. októ­ber 6-i összefoglalója szerint a „makroökonómiai kérdések” - MFN, GSP, OPIC - után immár Magyarország konkrét gazdasági támogatását jelentő lépések szorgalmazása lett a washingtoni nagykövetség fő feladata, szem előtt tartva a lengyelek által elnyert támo­gatások és újabb kedvezmények példáját. MNLOL 4-57 03520 - 0035/2. 49

Next

/
Thumbnails
Contents