Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)

„Amerika mellettetek áll”

1 Nyugati szélben Miközben az 1980-as évek folyamán az amerikai-magyar kapcsola­tokban Kádár mellett - legfelsőbb szinten - leginkább Lázár György, a Mi­nisztertanács (MT) elnöke (kormányfő) jelent meg, addig az 1989-es nyári programban az Elnöki Tanács (ET) elnöke, a biokémikus akadémikus Straub F. Brúnó, illetve Nyers Rezső, az MSZMP frissen megválasztott elnöke94 - előbbi inkább tisztje, utóbbi inkább személye folytán - kapott formalitásában jelentős szerepet: a Kossuth téren, az Országgyűlés épülete előtt95 Straub F. Brúnó köszöntötte96 az Amerikai Egyesült Államok elnökét (majd két nappal 94 Valójában, a kétoldalú kapcsolatok alakításában, több, a politikai és szakmai vezetés különböző szintjein és szerveiben helyet foglaló szereplő - így, például Kapolyi László (ipari miniszter, majd kormánybiztos), Bartha Ferenc (az MNB elnöke), de akár Miklós Imre (az Állami Egyházügyi Hivatal vezetője) - is nagyobb befolyással bírt, mint a párt­vezetés legfelsőbb köreihez tartozó politikusok, így akár az ET elnöke (Losonczi Pál, Németh Károly), akár az MSZMP elnöke. 95 Történelmünk és építészetünk e nevezetes épülete természetesen nem választható el annak funkciójától. Az országgyűlés nem egyszerűen a hatalmi ágak megosztásának megfelelően a törvényhozás színhelye, de egyben a képviseleti demokrácia szabálya­in keresztül a nemzet egészének politikai kivetülése, megjelenítője. Az 1948-tól igen csekély valós hatalommal rendelkező, ám épp 1989-cel újra valós hatalmi ággá szerve­sülő magyar törvényhozás, pontosabban annak épülete, s az előtte álló, nagy tömegek befogadására alkalmas tér mint helyszín kiválasztása sajátos szimbolizmussal bírhatott George Bush fogadásakor. Demeter Sándor, az országgyűlés akkori külügyi főosztályvezetője Horváth Ernőnek a Bush-látogatás előkészítése kapcsán írt, 1989. május 17-i (válasz)levelében gyakor­latilag elismerte, hogy a magyar országgyűlés, pontosabban annak politikai súlya a State Department és az amerikai kongresszus megítélésében is csekély volt, s így az országgyűlés addigi külpolitikai, bilaterális interakciója is ennek megfelelően csekély és hangsúlytalan volt. Demeter ugyanakkor azt is jelezte, hogy az országgyűlés szere­pének megváltozásával annak politikai befolyása is nőtt, illetve nőni fog, éppen ezért a törvényhozás Washington-irányú kapcsolatait újra kell értékelni, és be kell indítani a két ország törvényhozásának direktebb és érdemibb interakcióját. MNLOL4-13 002245/5. 96 Straub F. Brúnó köszöntő beszédének tervezete érdekes csavart tartalmazott. Miközben utalt Bush 1983-as budapesti látogatására, s az azóta bekövetkezet változásokra („Az elmúlt hat év alatt a világ nagy utat tett meg.”) alapvetően a XIX. századi magyar ana­lógiákra épített. Az ET elnökének beszédében az 1989. év reformkorként jelent meg, melyet azután a pluralizmus szimbólumaként majd a kiegyezés követ: „Most a »kiegye­zés« következik. [...] hogy Magyarország a harmadik évezredben ne csupán földrajzi értelemben legyen európai ország, hanem a társadalmi szerveződés, a demokrácia, a szabadságjogok, a gazdasági és kulturális fejlettség terén is.” A csavar vagy csúsztatás abban állt, hogy mindebből épp az amerikaiak számára - Kossuth Lajos személye okán - legismertebb, saját történelmükkel leginkább rokon, a magyar kronológiában pedig a 42

Next

/
Thumbnails
Contents