Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)

„Amerika mellettetek áll”

többeket meghívtak a parlamenti fogadásra a hatalmon lévők modus viven- di-jének megváltozására utal, hiszen ezzel, ha az MSZMP vezetésének részé­ről ellenőrzött körülmények között is, de facto politikai erőként ismerték el a velük szembenálló ellenzékieket: azokat, akiket nem sokkal korábban olykor még a rendszer, az állam és/vagy a nép ellenségeiként aposztrofáltak. Igaz ez még akkor is, ha az 1989. március 14-én még a Munkásőrség országos parancsnokságát meglátogató,90 majd hrabali fricskaként március 15-én nyíltan az ellenzék (egy része) mellett demonstráló, s ezzel kisebb diplomáciai incidenst előidéző91 Mark Palmer kevés kétséget hagyott volna afelől, hogy minden eszközzel azon lesz, hogy a hivatalos magyar politikai establishment mellett a formálódó ellenzéki elitet is egy asztalhoz ültesse „Amerika mellettetek áll” 90 1989. március 14-én az előre egyeztetett amerikai kérdésekre Borbély Sándor, a Mun­kásőrség országos parancsnoka adott sematikus válaszokat. Palmer csak ezután tett fel in situ kérdéseket, illetve ekkor fogalmazta meg saját véleményét. A nagykövet ekkor azután érdeklődött, hogy majd a többpártrendszerben lehetnek-e a munkásőrök, illetve a tisztek más pártok tagjai; hogy hogyan vannak a munkásőrök felkészítve a „tömegek ke­zelésére”; hogy 1988. október 23-án volt-e, illetve 1989. március 15-re van-e készültség elrendelve; illetve, hogy a munkásőrség tagjai hol tárolják a szolgálati fegyvereiket. El­szakadva a direkt a munkásőrség működését firtató kérdésektől Palmer elmondta, hogy Bush elnök maga is figyelemmel kísérte a magyarországi változásokat, és kedvezőbbnek ítélte azokat a lengyel és szovjet fejleményeknél. Palmer a maga részéről Magyarország kapcsán egyfajta „békés forradalmi időről” beszélt. Ugyanitt elismeréssel szólt Kádár Jánosról [! - K. J. E.], mondván, „az elmúlt 30 év eredményeiben Kádár Jánosnak nagy érdemei voltak”, s hogy „a fő dolog a jövő építése és nem a múlt kizárólagos bírálata”. MNLOL KÜM TŰK USA 4-1 1868/T. 91 Palmer budapesti amerikai nagykövetként való nyílt szerepvállalása a magyar belpoli­tikai eseményekben - legalábbis hivatalosan, mindenkit meglepett. A State Department jelezte, hogy nagykövetük felvonulása a washingtoni külüggyel való egyeztetés nélkül zajlott, s így Palmer exponálódása az ellenzék mellett a nagykövet magánakciója volt (Barabás János moszkvai ideiglenes ügyvivő jelentése szerint Palmer 1989. július 22- én a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében azt mondta, hogy szemé­lye expozíciójával közvetlen munkatársai sem értettek egyet, s szemrehányást kapott a State Departmenttől is). Magyar részről, ezt külügyi forrásokból tudhatjuk bizonyosan, Várkonyi Péter külügyminiszter szűk körben kijelentette, hogy Mark Palmer március 15-i szerepvállalása magyar részről megengedhetetlen, s amennyiben a nagykövet ré­széről még egy hasonló lépésre sor kerül, úgy persona non grata-ként ki kell utasítani az országból. Még ha Várkonyi ezen megnyilatkozása leginkább saját külpolitikai rö­vidlátásáról tanúskodott is, lévén az 1988. nyári Reagan-Grósz csúcs után egy hasonló lépés jelentősen visszavethette volna a kétoldalú kapcsolatokat, Palmer demonstratív szerepvállalása diplomáciailag meglehetősen kényes volt. MNLOL 4-10 00625/6. 39

Next

/
Thumbnails
Contents