Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
„És egyszer úgyis meg kell csinálni”
Nyugati szélben a változást akarók között jelent meg.345 A hol szélfútta, hol borongós nyári délutánon így minden más, potenciális veszély ellenére végül a lehetőségek érvényesültek mindkét oldalon. Úgy gondolom, hogy amennyiben az újratemetés aktusa fordulópontot jelzett a rendszerváltás versus rendszerváltoztatás politikai versenyfutásában, akkor - jóval a NEKA érdemi tárgyalásai előtt - azt is megmutatta, hogy a magyar rendszerváltás kompromisszumos lesz. Koncepcionális és terjedelmi okokból nem kívánom tárgyalni mindazon szerteágazó történéseket (például Mark Palmer nyomását az MDF-re, hogy olvadjon össze az SZDSZ-szel, illetve nyílt kiállását utóbbi mellett; Németh Miklós tudatos nyitását az MDF felé; a tényt, hogy a NEKA megállapodásait az SZDSZ és a Fidesz nem írta alá, az MSZP-MSZMP szakadásának történetét stb.), melyek 1989 júniusa és októbere között történtek, lévén mindezek már csakis egyetlen irányba mutattak: az 1990-ben bekövetkező rendszerváltás felé. Amire a belpolitikai események közül utolsóként ki szeretnék térni, az 1989. október 23-ának dele, a köztársaság kikiáltásának pillanatai. „Honfitársaim, magyarok a nagyvilágban, külföldi barátaink, az Országházból szólok hazánk lakosaihoz, mindazokhoz, akik szívükön viselik Magyarország sorsát. Azokhoz fordulok, akik határainkon túl megértéssel és rokonszenvvel követik emelkedő utunkat, támogatják népünket a gyökeres változásokat eredményező erőfeszítéseiben. [...] Ünnepélyesen bejelentem, hogy az Országgyűlés által módosított alkotmány kihirdetésével, a mai naptól, 1989. október 23-tól országunk államformája és neve Magyar 345 Ismét saját szűkebb kutatási területem iratanyagából idézve, Dr. Házi Vencel, washingtoni magyar nagykövet szerint Nagy Imre újratemetésének amerikai sajtóvisszhangja annak volumene mellett alapvetően kiegyensúlyozott volt. Az ABC News két, egymást követő estén összesen mintegy 30 percet, a PBS pedig 10 percet foglalkozott a budapesti eseménnyel, az NBC, a CBS és a CNN is 2-3 perces anyagot közölt ugyanerről. A változatos rádiós híradások mellett a Washington Post ez alkalomból megjelent szerkesztői cikke a demokratikus fejlődésre (! - K. J. E.), a New York Times pedig Nagy Imre politikai szerepére koncentrált. Házi szerint az amerikai híradások alapvetően a következőkre koncentráltak: a nyilvános, tömegektől kísért temetés pozitív színben tűntette fel a magyar vezetést; Nagy Imre kommunista meggyőződését igyekezett ösz- szeegyeztetni hazafias kötelmeivel; a magyar vezetés „lényegében Nagy Imre elképzeléseinek megvalósításán munkálkodik [munkálkodott - K. J. E.], kedvezőbb feltételek között”; a párt szembenézett saját múltjával; a temetésen részt vehettek a valahai forradalmárok, s erről az állami televízió közvetítést adott. MNLOL KÜM TŰK USA 1989. 4-8 00631/2. 142
