Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
„Amerika mellettetek áll”
Amerika mellettetek áll” nagykövete, Robie Marcus Hooker Palmer a keleti parti Vermontból származott, és 1963- ban szerzett diplomát a Yale Egyetemen, orosz szakon. Diplomáciai karrierje előtt a New York Times-nál, majd a New York-i WNDT-TV-né\ dolgozott. 1964 végétől szolgált hivatásos diplomataként, eleinte nem túl jelentős pozíciókban, 1969-71-ben azonban már a moszkvai nagykövetség másodtitkára, míg 1975-1978 között a belgrádi követség politikai tanácsadója volt. 1981-ben került a State Department európai ügyekért felelős részlegéhez, ahol 1982-től a kelet-európai ügyek osztályának vezetője lett. Hazánk szempontjából 1986 őszének végén vált kulcsszeplővé,hiszen 1990januárjáig itt szolgált nagykövetként. Palmemek - akit 2009. december 3-án Washingtonban Bajnai Gordon miniszterelnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntetett ki „a rendszerváltás érdekében 1986 és 1990 között végzett tevékenysége, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és ápolása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként” - jelentős szerepe volt a hivatalos amerikai-magyar viszony aktívabbá és részben nyitottabbá válásában, illetve a magyar-amerikai kapcsolatok legfelsőbb szintre emelésében (az 1988. júniusi, washingtoni Reagan-Grósz találkozó létrejöttében és Bush elnök 1989. júliusi, budapesti látogatásának megszervezésében). Ugyanekkor Palmer a nem hivatalos csoportosulások, pártok és pártkezdemények felkarolásában is aktív volt - de egyértelmű személyes elfogultságokkal. Bár hivatalából fakadóan, amerikai nagykövetként egyfajta védemyőt jelentett a magyar ellenzéki mozgalmak összességének, személyében markánsan az SZDSZ és a Fidesz mellett exponá- lódott, nyíltan és burkoltan is támogatva azokat, akiket nyilvánosan (is) a „barátaimnak” nevezett. (Igaz, Palmertől függetlenül, már őt megelőzően is, a magyar forrásokban csak „Beszélő-csoportként” - az 1981 októberétől megjelenő Beszélő szamizdat kiadvány készítői - említett ellenzékiek kapták az USA részéről a legnagyobb figyelmet. Harry E. Bergold nagykövet 1982 júniusában egy 22 nevet tartalmazó listát adott át, melyen több, később politikai karriert befutó ellenzéki - így például Solt Ottilia, Iványi Gábor és Demszky Gábor - neve szerepelt, akik miatt az Egyesült Államok úgymond „aggódott”. Kapcsolódóan, 1983-ban, amerikai részről hivatalosan „óvtak” Demszky ellen - egy rendőri igazoltatásból és a szamizdatok rejtegetéséből pofozkodássá fajult incidens miatt - indított „politikai” eljárás lefolytatásától.) Az első szabad választásokhoz (1990. március 25.) közeledve azonban Palmer az SZDSZ mellett és (legfőképp) az MDF-fel szemben való nyílt kiállása és állásfoglalása egyre kínosabbá és elfogadhatatlanabbá vált - mind Budapestről, mind Washingtonból nézve. Idő előtti lemondatására hivatalosan végül mégis egy üzleti tranzakció, s a kapcsolódó „érdekellentét” (conflict of interest) miatt került sor. Palmer eredetileg 1990 márciusának végén, a magyar választások után önként távozott volna posztjáról, ám az Egyesült Államok korábbi bécsi nagykövete, Ronald Steven Lauder jegyezte CEDC-ben (Central European Development Corporation, magyarul Közép-európai Fejlesztési Társaság) vállalt szerepe miatt 1990. január 27-én a State Department szóvivője bejelentette, hogy Mark Palmer azonnal távozik a budapesti amerikai nagykövetség éléről. Palmer valamivel később kiadott közleménye szerint lemondására „az érdekellentét bármely látszatának elkerülése miatt” került sor (egyúttal azt is bejelentette, hogy 1990. január 31-én végleg elhagyja a budapesti állomáshelyét). 13
