Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
„És egyszer úgyis meg kell csinálni”
„És egyszer úgyis meg kell csinálni.” a közéletből”.319 A politikai tér tehát nemcsak kitágult, de egyszersmind jóval bizonytalanabbá és kiszámíthatatlanabbá is vált, minden szereplő számára. Grósz és az MSZMP elitje e megváltozott környezetben igyekezett tudatosan a változások élére állni, de minimálisan is annak mediátoraként fellépni. Az így beköszöntő 1989-es év változásai azután e törekvés - hol gyengébben, hol erősebben ható - erőterében zajlottak, számos paradoxontól kísérve, időlegesen létrehívva azt, amit én (jól vagy rosszul) pszeudo-jogállamnak nevezek. A demokratikus alapokat de facto és de iure nélkülöző jogállami intézményrendszer kialakításának kompromisszumos folyamata Magyarország modem kori történelmének egyik legösszetettebb, legfurcsább, s egyben legellentmondásosabb folyamata volt. Az „alkotmányos rendszerváltás”, vagy „tárgyalásos forradalom” esetlen - számomra fából vaskarika - terminológiája jól mutatja mindezt. Bihari Mihály értékelése szerint: „A politikai rendszer forradalmi jelentőségű - de nem forradalmi jellegű - átalakulása teremtette meg a gazdasági és a tágabb társadalmi rendszerváltás feltételeit és kereteit”. Valójában azonban az össztársadalmi változás kereteinek kialakításában azon politikai alkuk és kompromisszumok a hangsúlyosak, melyekben Grósz nevével fémjelezhető, az új (s a dolgok logikájából fakadóan: időleges) reálpolitika, illetve a tárgyalásokon résztvevő ellenzéki erők önérvényesítő képessége versengett. A zsurnalisztikái szimplifikációkkal, a meg nem értéssel, illetve a tudatosan negatív politikai interpretációkkal szemben mindez nem paktumok és/vagy mutyik sorát jelentette, csupán a tényszerű tárgyalási kényszert, melyben az MSZMP-t a politikai túlélés, az ellenzéki pártokat a politikai térnyerés és felemelkedés motiválta és mozgatta. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az alapvetően a rendszerváltoztatást célzó pszeudo-jogállam kiépítése már jóval az 1989. március 15-22-30-án - informálisan, formálisan és bejelentetten - nyolc ellenzéki szervezet által megalapított Ellenzéki Kerekasztal (EKA) létrejötte, még inkább az 1989. június 13-án megalakult Nemzeti Kerekasztal (NEKA), de legfőképp a hatalom és az ellenzék valóban érdemi, 1989. augusztus-szeptemberi, a rendszerváltásról folyó tárgyalásai előtt megkezdődött az MSZMP részéről.320 319 http://www.munkaspart.hu/kiadvanyaink/parttoertenet/259 (Utolsó letöltés: 2015.07. 23.) 320 Az MSZMP részéről a tárgyalások vezetésével megbízott, korábban az MSZMP adminisztratív KB titkáraként az erőszakszervezetek, így a titkosszolgálatok működéséért felelős Fejti György 1989. május 8-án nagyon is „pártszerűen” úgy nyilatkozott: „... 129
