Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)

2. Diktatúra és nemzet

Jeles napok, jeltelen ünnepek

első szakasza” zárult le (Borbánéi),11 vagy egyenesen „a forradalom új lánggal ég Magyarországon” (Borsody István).11 12

Alig több mint másfél évvel a forradalom kirobbanása után szervezett konferenciát a Columbia Egyetemen befolyásos szereplőkkel az American Society for the Investigation of Human Ecology. Ennek felszólalásaiból közölt hiánypótló idézetgyűjteményt Sziklay Andor 1981-ben.13 A beszámoló tanúsága szerint a felszólalók különösen fontos szerepet tulajdonítottak a forradalom kirobbanásában a magyarság nemzeti elnyomásának, erős nemzettudatának és nemzetkarakterológiai jellegzetességeinek. A magyarság ugyanis „néprajzilag nem szláv [...], vallásilag nem orthodox [...], kulturálisan nem keleti [...], hajlamában nem kollektivista [...], és végül, de nem utolsósorban ellenséges érzelmű szomszédaival: a románokkal, csehszlovákokkal, jugoszlávokkal szemben, akik az 1. világháború eredményeképpen nagy kiterjedésű magyar területeket kaptak több milliós magyar lakossággal. És mindezek betetőzéséül, az országnak közös határa jött létre a Szovjetunióval...” (Sziklay). (Kiemelés az eredetiben - N. Z.)14 A forradalom elsősorban nem gazdasági nehézségek miatt robbant ki, elsőrendű oka „az általános nemzeti gyalázat, az a mélységes megszégyenülés, az a nem- zetileg természetellenes helyzet, amely az önbecsülést aknázta alá” (Adolf A. Berle).15 A forradalom előtti rendszer „magyartalan volt: sehogy sem volt összeegyeztethető magyar fogalmakkal, magyar értékelméletekkel, magyar hajlamokkal, magyar szokásokkal - vagyis a magyar kultúra formájával és tartalmával, annak olyan irányzataival, amelyet szovjetorosz jelenlét nélkül

11 Borbándi, 1956, 291.

12 Borsody István: A magyar forradalom és a nagyhatalmak politikája. 1956, 292. (A továbbiakban: Borsody, 1956/1.)

13 Sziklay Andor: Ankét a forradalom indítékairól. Kerekasztal-konferencia New Yorkban 1958-ban. 1981, 425-436. Sziklay Andor (A. C. Klay, 1912-1996): diplomata, újságíró. 1930-ban került az Egyesült Államokba. 1943-tól 1945-ig az amerikai titkosszolgálatnál, az OSS-nél szolgált, 1946-ban kelet-európai szakértőként külügyminisztériumi tisztviselő, majd osztályvezető. 1956-ban került a diplomáciai karba. In: Borbándi, 1992, 346-347. Nagy Csaba (szerk.): A magyar emigráns irodalom lexikona. Budapest, 2000, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum-Kortárs Irodalom Központ, 935.

14 Sziklay, 1981,427-428.

15 Sziklay, 1981,429.

98