Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)
3. Diktatúra és külvilág
Jeles napok, jeltelen ünnepek donítottak az eseménynek, mennyire érezték veszélyben a budapesti utat. Augusztus közepén, Howe-t budapesti útjára felkészítő két irat viszont jól mutatta, mennyire képlékeny volt az akkori nemzetközi helyzet. „A világháború nem elkerülhetetlen; van kiút a jelenlegi helyzetből.. ,”14 - írta a magyar fél még az ominózus repülőgép-katasztrófa előtt. „Kapcsolataink (az államközi kapcsolatok - T. G.) ugyanakkor még nem szilárdultak meg annyira, hogy azokat váratlan, negatív hatású esemény a bilaterális kapcsolatokban vagy a kelet-nyugati viszony hirtelen romlása ne ingathatná meg, vethetné vissza...”15 - folytatta a budapesti forrás. A fenti sorok tökéletesen illettek a repülőgép-katasztrófára, így annak bekövetkeztekor a magyar illetékesek minden bizonnyal aggódtak, hogy annak hatásai vajon keresztül fogják-e húzni a Geoffrey Howe útjával kapcsolatos számításaikat. A repülőgép lelövése és a budapesti út között született egy magyar külügyi dokumentum, mely egy szeptember 6-ai, Bányász Rezső nagykövet és Geoffrey Howe közötti vacsoráról jelentve örömmel közölte, hogy a brit külügyminiszter „nem tett még célzást sem a koreai gép ügyére”.16 így a minden bizonnyal meglevő félelmek ellenére a magyar fél legkésőbb ekkorra tudhatta, nincsen veszélyben a találkozó. A brit sajtó, illetve a közvélemény mindenesetre a látogatás elhalasztására számított, tekintve, hogy az incidens a kis hidegháború17 egyik legfeszültebb időszakát idézte elő. A bizonytalanságra a magyar primer források mellett jó példa, hogy a Howe útja utáni brit sajtócikkek jelentős része nyugtázza, hogy a KAL 007 által okozott nemzetközi feszültség ellenére jó döntés volt ellátogatni a magyar fővárosba.18 Az, hogy a kezdeti bizonytalanság mellett ebben a rendkívül éles nemzetközi helyzetben nem merült fel a szigetországiakban ez az államközi kapcsolatok szemszögéből negatív fordulatot hozó verzió, egy másik, titkos ese14 MNLOL 6-135 004564/5. 15 MNLOL 6-135 004564/3. 16 MNLOL 6-135 004564/8. 17 Másik használatos nevén a második hidegháború. 1983 őszén, a koreai repülőgépatrocitásnál is nagyobb súlyú és hosszabb távon ható téma volt a nyugat-európai rakétatelepítés kérdése. 1983 őszén számos nyugat-európai kulcsállam, pl. Németország és Olaszország az amerikai Pershing-rakéták telepítéséről szóló határozatokat fogadott el, amely értelemszerűen nem csökkentette a hidegháborús pszichózist. 18 MNLOL 6-135 004564/12. 190
