Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)

3. Diktatúra és külvilág

Kávássy János Előd: „Most nézzük a mi oldalunkról”

bizottságot bízunk meg. Ameddig nem tudjuk, nagyon nehéz eldönteni. [...] Nem volna-e elegendő, ha az Elnöki Tanács elnöke fogadja őket?” - még jó néhány véglegesítésre váró, bizonytalan részlet bontakozik ki, ekkor dőlt el, hogy magyar részről kik lesznek majd jelen az ünnepélyes átadás-átvételen. A Politikai Bizottságban megállapodtak, hogy a koronát Apró Antal veszi át a Parlament kupolacsarnokában,44 a különböző társadalmi szervezetek képviselői (összesen 200 fővel terveztek)45 „mellett” pedig Aczél György, Traut- mann Rezső, Pozsgay Imre, Púja Frigyes, Péter János, Miklós Imre lesznek jelen - Lázár Györgyöt, az eredeti reptéri fogadás helyszíne helyett épp Biszku javasolta a Parlamentbe.46 Látható vagy még inkább: feltűnő, hogy Kádár neve vagy bármely szerepe az ünnepség kapcsán fel sem merült. Ezen hiátus véleményem szerint - Phil Kaiser visszaemlékezésével összhangban - pontosan abból fakad, hogy Kádár (legkésőbb ekkorra) már elfogadta és jelezte távolmaradását az eseménytől, mely döntéséről még valamikor az ülés előtt informálták a PB tagjait.

Az ünnepi alkalom részleteinek és a kapcsolódó feladatok magyar részről - a lehetőségekhez mérten - történő minél pontosabb tisztázása és meghatározása ekkor valójában már sürgető kötelesség is volt. Kölcsönös megállapodás alapján ugyanis Amerikában 1977. december 13-án éjfélkor, Magyarországon pedig 14-én reggel, a külügyminiszteri megegyezés tényét röviden rögzítő, előre egyeztetett kommünikét adtak ki. Kádár a PB tagjainak elmondta, hogy Kaiser előző hét csütörtökén (a már említett 1977.

44 Némi iróniát sem nélkülöznek Kádár Jánosnak a helyszínt mérlegelő szavai: „Felmerültek technikai problémák, hol legyen az átvétel. A Központi Bizottság székházába nem hívhatjuk őket. A Parlamentben kell megfelelő helyet biztosítani, a kupolacsarnokban nem lehet, mert az 2050-ben sem lesz kész. A Hősök terén is öt éve állnak az állványok, a szobrokat is elvitték, ennek is utána kell már nézni. [...] Legfőbb népképviseleti szervünk a Parlament és a Hazafias Népfront. Valójában a Parlament is népfrontépület. Ilyen égisz alatt bonyolódjék le az átvétel.” MNLOL 288. f. 5/733. ő. e.

45 Kádár alapvetően csak a majdani végleges amerikai delegáció szintje és létszáma tudatában kívánta annak fogadását és a jelenlevők szintjét meghatározni. Egyházi vonalon itt jelezte, hogy mivel a katolikus egyház esik latba a legnagyobb hangsúllyal, így a többi egyház bevonására csak nagy létszámú amerikai küldöttség fogadása esetén van szükség. Ahogy lakonikusan fogalmazott: „Ha szűkebb, akkor elég Lékai.” MNLOL 288. f. 5/733. ő. e.

46 MNLOL 288. f. 5/733. ő. e.

179