Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)

1. Diktatúra és hit

mozgalom rendezvényei esetében, néha még abszurdabb „társadalmi részvételre” kényszerítve a diákokat egyes , jeles napokon”. A szocializmus egy teljesen új, mesterséges világ felépítését szerette volna elérni, ami egyaránt jelentette a fizikai és a társadalmi tér átformálását. A rendszer térhasználatának vizsgálatakor Bodó Julianna a nyilvános és privát szféra közé egy harmadik fogalom bevezetését ajánlja, a kvázi nyilvános szférát. Ez a társadalmi tér nyilvánvalóan meglevő része, ami a magánszférába menekített értékeket igyekezett időnként a privát világ zártságából kiemelni, és a közösségi kontextusban felmutatni: ezek voltak például azok az alkalmak, melyek nem hivatalos ünnepekként létezhettek.12 De ilyen volt például Magyarországon a nyolcvanas években a publicisztikák minimális mozgástere és a bennük meg-megvillanó hagyományos értékvilág is.

Ernst Cassirer hangsúlyozta, hogy ha a modem politikai mítoszok, rítusok és azok használatának tanulmányozására kerül sor, akkor fel kell ismernünk azt, hogy nemcsak az erkölcsi értékek „átértékelődéséről” van szó, hanem az emberi beszéd átalakítása is megtörténik. Ez úgy zajlik, hogy új szavakat találnak ki, és a régi szavakat új értelemben használják arra törekedve, hogy azok jelentése mélyreható változásokon menjen keresztül.13 A legfontosabb, hogy a kommunista hatalomgyakorlók „új beszédet” alakítottak ki, melyben a felszínen kifejezett mondanivalóval szöges ellentétben állt a szándék és a valós cselekedet. Egymásnak ellentmondó dolgokat egyesítettek egy beszédpanelben, a formális logika szabályait lelkesítő indulattal és gátlástalan modorral hágva át, egyúttal - ha kellett - mindezt kifejezéstelen arccal téve.14

A szocialista hatalom politikai diskurzusaiban (és az ünnepi nyelvezet kialakításakor is) használta ezt a technikát oly módon, hogy a szavakhoz próbáltak olyan jelentéseket kapcsolni, melyek bizonyos ideológiai töltetű érzéseket, hatásokat váltottak ki.

Halmy Kund: A szakralitás pótlásának kísérlete

12 Bodó Julianna: A nyilvános és a privát. Az ünnep szerepe a szocialista nyilvánosság és a privát szféra működésében. In: Miénk itt a tér? Szimbolikus térhasználat a székelyföldi régióban. Szerk.: Bodó Julianna. Csíkszereda, 2000, Pro-print, 162. Idézi Szikszai Rózsa- Katalin.

13 Cassirer, 1997,42.

14 Lásd az „újbeszél” funkcióját Orwellnél (1984).

17