Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)
3. Diktatúra és külvilág
Szörényi Attila: Amikor Rákosi Mátyás elnémította... lemény reakciója) 1951 tavaszán már jóval kisebb jelentőségűek voltak. A Fehér Ház időközben elindított egy széles körű kampányt az amerikai propagandatevékenység erősítésére, valamint a SZER is feltűnt mint a pszichológiai hadviselés újabb eszköze. E tényezőknek köszönhetően 1951-ben a magyar VOA-adás hullámhosszának megváltoztatása már sokkal kevésbé veszélyeztette az amerikai propagandatevékenység és pszichológiai hadviselés Magyarországgal kapcsolatos céljait, mint 1950-ben. Ezen felül 1951 áprilisára az „Igazság Kampánya” a közvélemény előtt már közismert, kellően „bejáratott” projekt volt, amelynek addigra konkrét eredményei is voltak,72 és amelyre a kormány hivatkozni tudott egy ellenzéki politikai támadás esetén. Ezzel szemben 1950-ben a kampány megindításának híre még friss volt, és ha ekkor - mindössze néhány héttel a program bejelentése után - magyar követelésre megváltoztatták volna a VOA frekvenciáját, az köny- nyen hiteltelenné tehette volna az egész projektet. Összességében tehát a State Departmentnek 1951-ben jóval kevésbé kellett tartania attól, hogy a rádiózás terén engedményt tegyen a magyar félnek, mint 1950-ben. így alakulhatott ki az a helyzet, hogy 1951-re lehetségessé vált egy olyan megoldás, amelyről nem egészen egy évvel korábban, 1950-ben még hallani sem akartak Washingtonban. Összességében a Vogeler-ügy púp volt az amerikai adminisztráció hátán egy olyan időszakban, amelyet legfőképpen a McCarthy-féle támadások és a koreai háború határoztak meg. Belpolitikai okok miatt a Dean Acheson által vezetett State Departmentnek valójában csak veszítenivalója volt az ügyön. Az amerikaiak felől nézve jelentéktelen Magyarországgal szembeni sikernek ugyanis nem volt jelentős politikai hozadéka, viszont az eredmények hiányát az ellenzék könnyen kihasználhatta.73 Ennek megfelelően - ahogyan az iratok segítségével megállapítható - Washington döntéseiben is jelentős szerepet játszottak a hidegháborús szempontrendszeren kívül álló faktorok. Az amerikai külügy először valóban a pszichológiai hadviselés eredményességi tényezőit szem előtt tartva utasította el a frekvenciaváltást. Amikor azonban a magyar fél 1950. június 19-én megemelte a tétet, és 72 Jelentés a kampány 1951. nyári állásáról: NSC 114/1 Annex 5, 8 August 1951. FRUS, 1951, Volume I: National Security Affairs; Foreign Economic Policy. Washington DC, 1979, GPO, 923-932. 73 Szörényi, 2013, 164. 163
