Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)
2. Diktatúra és nemzet
Riba András László: Nagy Imre újratemetésének politikai dimenziói... Előadásom a többpártrendszer kérdéskörét hozza kapcsolatba Nagy Imre újratemetésének ügyével. Úgy gondolom, nehéz elképzelni a döntés- hozatalt anélkül, hogy vizualizálnánk azt a rendszert, amelyben a mecha- nizmus(ok) működnek. Ez a kutatás-módszertani megközelítés lehetővé teszi az egyes ügyek felgöngyölítését a párt és az állam hatalmas, kiterjedt, egymásba bilincselődő rendszerében. Természetesen most nem tudom a nagy egészet ábrázolni. Kimondottan 1989 elejének a megadott szempontból fontos eseményeit fogom bemutatni az által, ahogy Nagy Imre személye és a hozzá kapcsolódó különböző kérdések mindig egy újabbat vetnek fel. Ez az áttételesség teremt lehetőséget a hatalomnak arra, hogy Nagy Imrétől kiindulva, 1956-on keresztül eljussanak 1945-höz, a koalíciós időszak régmúlt képén keresztül pedig a ’89-es jelenben a többpártrendszer szocialista realitássá tételének megvalósítási kísérletéhez. Elogy néz ki a rendszer? Én felülnézetben képzeltem el, és a politikai vezető testületek, illetve a párt viszonyát, a központi bizottságot, a minisztertanácsot és a politikai bizottságot próbáltam egymáshoz képest úgy elhelyezni - föntről lefelé -, hogy képet kaphassunk a mechanizmusról. 1972, mint évszám, a módosított alkotmány kérdése miatt szerepel itt, ezt Albert Zoltán is említette az előadásában. 1972-ben módosították az alkotmányt, de ennek tényét igyekeztek kerülni a közbeszédben, legalábbis biztosan nem hangsúlyozták. Annak ellenére, hogy alapvető volt, mivel ez vezette be jogi 135
