Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)

2. Diktatúra és nemzet

taktikával kapcsolatos pozitív jelzőket, összességében mégsem mondhatjuk, hogy optimistán szemlélte volna a társadalom- és - akkor érthetően nem használt kifejezéssel - a nemzetpolitikában lezajlott változásokat.

Borbándi, a mindig objektivitásra törekvő elemző a társadalmi betegségek tüneteit a fogyasztásra ösztönző gazdaságpolitika kezdetére - ha leegyszerűsítjük, az új gazdasági mechanizmus meghirdetésének idejére - vezette vissza, akkorra, „amikor az embereket már elsősorban nem a puszta lét fenntartása és a személyes, a családi kör védelme foglalkoztatta, hanem a tehetség, a szorgalom, a vállalkozói kedv méltánylásának kivívása...”. Precízen megállapította a tüneteket is: „alkoholizmus, a kábítószerek használata, az öngyilkosság, a házasélet felbomlása, a gyerekek elhanyagolása, az önzés, a közösségi tudat és erkölcs vészes gyengülése”.77 A drámaíró Csurka István kiindulópontja hasonló. Az egy évvel korábbi, monori találkozón tett megállapításait mintegy kibontva - miszerint a magyarság 1956. november 4-e óta nem saját történelmét éli78 - kiváló társadalomrajzot ad, szinte egy az egyben a Borbándi által lakonikus tömörséggel felsorolt „tüneteket” bővebben elemezve. „Legalább négy-öt éve már, hogy egy szomorú vizsgálatot folytatok magamban. Arról van szó, hogy ki tudok-e menni Budapesten, az ország fővárosában az utcára úgy, hogy ne ütközzem bele akár egy eszméletlenségig részeg, akár egy megtébolyodottnak látszó, földön fetrengő vagy önkívületi állapotban őrjöngő, avagy csak csendesen befelé forduló és magában motyogó szerencsétlen emberbe. [...] A kiskocsJeles napok, jeltelen ünnepek

Szövetség kulturális alelnöke. 1949-ben menekült Magyarországról. 1951 és 1984 között „Gyulai Ernő” álnéven a Szabad Európa Rádió munkatársa, 1979-től a magyar osztály helyettes igazgatója. 1950-ben a Látóhatár alapítója, 1957-től szerkesztője. 1958 és 1989 között az Új Látóhatár felelős szerkesztője. 1991-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével ismerték el munkásságát. In: Borbándi, 1992, 62-63; Nagy, 2000, 119-120. Csurka István (1934-2012): író, politikus. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult, ahol a nemzetőrség vezetője lett, ezért fél évre internálták. 1956 után elsősorban drámáival lett ismert és népszerű. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója, 1988-89-ben a Hitel szerkesztőbizottságának a tagja. 1991 és 1992 között az MDF alelnöke, 1993-ban kizárták a pártból. 1993-ban a Magyar Igazság és Élet Pártja alapítója, 1994-től haláláig a párt elnöke. 1989-90-ben a Magyar Fórum főszerkesztője, 1991-től szerkesztőbizottságának elnöke. In: A monori tanácskozás, 1985. június 14-16. Szerk.: Rainer M. János. Budapest, 2005, 1956-os Intézet, 279.

77 Borbándi, 1986, 396.

78 Csurka István: Új magyar önépítés. In: Rainer M., 2005, 29.

112