Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)
Kukorelli István: Bevezető
Jeles napok, jeltelen ünnepek államalapítást összekapcsolták az 1949-es sztálinista alkotmány napjával, a munkás-paraszt szövetséggel, a kenyér ünnepével. Ez sem vált be, s már a diktatúra végén érződött, hogy a „nemzet búcsúünnepe” kezd letisztulni, és kimenekülni az ideológia alól. Mégis a mai napig vannak zavarok. Csak egyet említenék: melyik ünnepet tekinthetjük igazán az Alkotmány ünnepének, amit az állami ünneptől nem lehet különválasztani? Ez ma is vita a közjogászok között is. Az 1949-es alkotmány okán augusztus 20-át nem meri senki igazán az Alkotmány napjának tekinteni. A mostani politikai elit is bajban volt, az Alaptörvény szerint április 25-e az Alkotmány napja. S ha önöket megkérdezném, mit ünnepelünk történelmileg április 25-én? Lehet teremteni napokat, de az alkotmány történelmileg szervesen mindenképpen az államalapításhoz vagy az 1848-as polgári alkotmány megteremtéséhez kapcsolható. Ez egy friss példa arra, hogyan lehet - nem átgondolva - napot „teremteni”. A szimbólumok, szobrok, egyéb jelképek szimbolikáját tárgyalva utoljára a diktatórikus politikai rendszer önigazolásának egy valós példájáról szólnék. A napokban Vácott jártam. A Székesegyházzal szemben, a Konstantin téren állították fel hajdanán, tudatosan, a szovjet emlékművet. Ott tartottak november 7-én, április 4-én, minden akkori hivatalos ünnepen koszorúzásokat, ünnepségeket, háttérben a Szent István-i keresztény hagyományokkal, a Bazilikával. A diktatúra jeles és jeltelen napjainak egyik példája, hogy nemcsak megsemmisíteni akarta a múltat, hanem teremteni is akart ezzel együtt valamit magának. A történelem erre megadta a választ. A rendszerváltozás éveiben óriási civil mozgalom indult az emlékmű eltávolítására, amely megtörtént, ám a helye még most is látszik a téren. A sebek nehezen hegednek, de ez a példa is azt bizonyítja: hosszabb távon helyreáll a rend a történelemben. Kukorelli István 10
