Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Nagymihály Zoltán: Törésvonalak és utak a „légüres térben”
Nagymihály Zoltán: Törésvonalak és utak... végig is próbálta vinni az előirányzott lépéseket. Első pontként a SZER-es kollégákkal, „West”-te\ és „Rix Ottó ”-val készíttettek jelentést. Utóbbi a Molnárral folytatott beszélgetésekről fontos megállapítást tett: Molnár biztosra vette Horváth és Vámos hazatérését, valójában ezért tagadta meg a Látóhatár egykori irattárának kiadását, nem akarva senkit sem kompromittálni.55 A már hazatért és otthon csak korlátozottan foglalkoztatható Horváth-Vámos-páros véleményére is kíváncsiak voltak. Kifejezetten rosszindulatú és ellentmondásoktól terhelt jelentésük szerint Molnárt csak szánalomból és sajnálatból tették fel a Látóhatár impresszumára szerkesztőként, ráadásul az alapításkor nem is hívták, mert a „fajvédő Új Magyar Élet” szerkesztőbizottságának tagja volt. (Vámosék azt is tudni vélték, hogy Molnár feladata a lapnál Soos Géza, „a Magyar Közösség nevű fajvédő titkos szervezet fősámánja ” megbízásából egy „ titkos szervezet ” kiépítése volt.)56 Molnárról emellett - a jelentés szerint - azt kell még tudni, hogy „nacionalista”, a népi írók jobbszámyához tartozik, „tudatosan antiszemita”, valamint „a nép boldogulását az úgynevezett »paraszti életforma« megvalósításában látja”.57 Az állambiztonság a következő két pontként a lehetőségek felmérését, valamint annak vizsgálatát határozta meg, hogy van-e a korábbi pártok vonalán foglalkoztatott ügynök, aki ismerte Molnárt. A dossziéban nincs nyoma annak, hogy találtak volna az akcióhoz használható pa55 „Bakonyi” jelentése „Edmond Wright” ügyéről, 1962. május 28. Uo. 98-99. 56 A hivatkozott lap neve valójában Új Magyar Út, amelynek egyébként Vámos is munkatársa volt. A folyóiratot Soos Géza alapította, 1950-től 1952 májusáig Münchenben, attól kezdve 1956 tavaszi megszűnéséig Washingtonban jelent meg. Először Bakó Elemér, majd Gombos Gyula és Wass Albert szerkesztette a lapot, később csatlakozott Hajnóczi Gergely és Teleki Géza. Molnár József 1952 és 1953 között volt a lap főmunkatársa. Soos Géza (1912-1953): Református lelkész, politikus, kulturális szervező. 1940- től 1944-ig dolgozott a Külügyminisztériumban. 1930-tól részt vett a Soli Deo Gloria református diákszövetség munkájában, 1940 júniusától 1946-ig a szervezet országos elnöke volt. A német megszállás után csatlakozott az ellenálláshoz, 1944 szeptemberében a Magyar Függetlenségi Mozgalom főtitkára lett. Decemberben az amerikai hadsereg olasz- országi parancsnokságához repült. 1946 januárjában térhetett haza, ám az év nyarán Nyugatra menekült. Svájcban telepedett le, lelkészi képesítést szerzett, 1949 decemberétől az Egyházak Világtanácsának titkára lett. 1951-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba. 1953-ban gyanús körülmények között autószerencsétlenség áldozata lett. In: BORBÁNDI, 1992, 323., 377-378. 57 Molnár Józsefről. ÁBTL K-1609 „Edmond Wright” 134-141. 89
