Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)

Nagymihály Zoltán: Törésvonalak és utak a „légüres térben”

határ ugyan működött tovább, Horváth Béla szerkesztése alatt (Fodor Jó­zseffel és Mesterházi Lajossal kiegészítve)46, de Vámos hamar kiábrándult, háttérbe szorítottnak érezte magát, kivonult a szerkesztésből, 1964-től egyet­len cikke sem jelent meg a lapban.47 Horváth Béla is elsősorban verseit, va­lamint Emlékezések és magyarázatok című terjengős visszaemlékezés-so­rozatát közölte, amelynek keretében elsősorban itáliai élményei és otthoni ellenálló, náciellenes tevékenysége elevenedik meg. A folyóiratot kezdetben megpróbálták felhasználni emigrációs szerzők megnyerésére - nagyrészt si­kertelenül.48 1964 júniusában a „Központ” javaslatot tett „Bergman” háló­zatból való kizárására, mivel további felhasználását már nem látták szüksé­gesnek. „A folyóiratot időközben a Lapkiadó Vállalat vette át, melynek szer­kesztésébe már nem folyunk bele. Itthoni ügynöki lehetőségei igen korláto­zottak. ”49 A „Központ” tehát „elbúcsúztatta” Horváthot és Vámost. Az emigráci­óban hazatérésük után Csokits János - aki maga is szereplője a Horváth által kritizált Kilenc tó'/ró'-antológiának - szentelt hosszú és korrekt tanulmányt Horváth személyének és munkásságának, A hamis tanú címmel. Ebben ek­ként tapintott rá a lényegre: „ ...tudjuk, közéleti szereplőnek nem adják in­gyen az ilyen szerződést. Hogy mi az ára, helyesebben, hogy mibe kerül ez a megalázó szolgálat, az csak később szokott kiderülni”.50 Hogy Horváthék Nagymihály Zoltán: Törésvonalak és utak... 46 Fodor József (1898-1974): Első versei 1923-ban jelentek meg Az Est-lapokban. A '30- as években tiltakozott a jobbratolódás ellen. 1950 és 1956 között alig jelentek meg írásai, 1957-től azonban sorozatosan láttak napvilágot verseskötetei, válogatott tanulmányai, me- moáijai. Mesterházi Lajos (1916-1979): Kommunista író, 1945 után az MTI-nél, a Rádió­nál és a Művelt Nép Kiadónál dolgozott. Utóbbitól Rákosi visszatérése után rúgták ki. 1959-ig az Élet és Irodalomnál dolgozott. In: SZŐNYEI, 2012,1. 114., 117. 47 Neve mégis mindvégig ott maradt az impresszumban: a pártvezetés rossz üzenetnek gondolta volna, ha híre megy mellőzöttségének. In: Virág Ferenc rendőr őrnagy jelentése a „Bergmann” fh. ügynökkel lefolytatott találkozóról, 1964. január 10. ÁBTL Mt-401/1 „Bergman” 173-174. 48 A lap müncheni időszaka alatti szerzőgárdából és az ismertebb emigránsok közül csupán Lesznai Anna, Bolgár László, Bán Györgyi és Ferdinandy György küldött írást a budapesti lapnak. 49 Maróti János rendőr alezredes, Virág Ferenc rendőr őrnagy javaslata „Bergmann” fh. ün. hálózatból való kizárására, 1964. június 3. ÁBTL Bt-129 „Bergman ” 87. 50 Csokits János: A hamis tanú. Új Látóhatár, 1962/3, 193. Csokits János (1928-2011): Költő, rádiószerkesztő. 1946-ban a budapesti Tudományegyetemen kezdett jogi tanulmá­87

Next

/
Thumbnails
Contents