Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Bartha Ákos: Kelet-(Közép-)Európa agrárpopulizmusai
kusok próbálkozásai vagy álmodozó írók ötletei nyomán alakult ki, hanem száraz nagyhatalmi stratégiák és felsebzett kisnemzeti nacionalizmusok szomorú összjátéka által. Összefoglalva az eddigieket megállapíthatjuk, hogy a „populizmus” 20. századi devalválódása következtében a fogalmi keret meglehetősen homályos. Egy kényszerű fordítástechnikai döntés (Borbándi) nyomán meghonosodott a „magyar történeti populizmus = magyar népi mozgalom” képlet (Papp), ám ezen túl ismert olyan felfogás is, amely a magyar populiz- must épp a Horthy-korszak mainstreamjében véli felfedezni (Tamás Gáspár); van olyan megközelítés, amely lényegében minden korabeli parasztmozgalmat (agrár)populistának tart (Trencsényi); illetve olyan is, amely a 19. századi, 20. század eleji magyar nacionalizmusban ismeri fel a magyar- országi populizmust (Laclau). A fentiek alapján ezért úgy látom, jobban járunk, ha idegen nyelvű publikációkban is a magyar „népi” kifejezést használjuk, ahogyan a „narodnyik” és a „völkisch” kifejezés sem lett tükörfordítások áldozata. Ettől függetlenül lehet a magyar népi mozgalmat a populizmus grandiózus emyőfogalma alatt értelmezni, bár kétséges, van-e ennek a kategorizálásnak értelme, magyarázó ereje." A fentiek alapján - Kovács Gábor szkepticizmusát továbbgondolva99 100 - én úgy vélem, hogy nincsen. Tovább szűkítve az értelmezési mezőt, a fentiekből kifolyólag nem szerencsés az „agrárpopulizmus” fogalmának népiekre történő kiterjesztése sem. Ehhez a populizmus kiüresedésénél súlyosabb érv, hogy az empirikus alapokon nyugvó külföldi szakmunkákból rendre kimarad a magyar népi mozgalom, szemben Witossal, Radié-csal, Maniuval, Sztambolinszkijjal és Bartha Ákos: Kelet-(Közép-)Európa agrárpopulizmusai egybe 1945 előtt, hogy aztán „egyre inkább irodalmi vagy kulturális mítosszá” váljon. SPONEK, Jerzy: „A kisállamok nyomorúsága” - A Bibó István-i Közép-Európa. Hitel, 2011/11,8-9. 99 Ráadásul, mint láthattuk, a magyar népiek politikai reformtervei több esetben - Németh, Féja, Kodolányi - nem feleltek meg a populizmus alapkritériumainak sem. 100 „Arra a kérdésre azonban, hogy vajon a népiség besorolható-e a populizmus kategóriájába, már jóval nehezebb válaszolni. Amikor Borbándi Gyula könyve eredeti, német változatának címében a »populizmusnak« fordította a népi mozgalmat, ez sokkal kevésbé látszott problematikusnak, mint manapság.” KOVÁCS Gábor: A népi mozgalom helye a politikai eszmetörténetben. Beszélő, 2005/6-7. 71
