Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Bartha Ákos: Kelet-(Közép-)Európa agrárpopulizmusai
pulista diskurzusok egyáltalán nem tűnnek különlegesnek.”6 Ezzel szemben Papp István amellett érvel, hogy a parasztság két világháború közti, kelet- és közép-európai politikai alakulatai „a földrajzi közelség dacára sem azonosíthatók valamilyen közép-európai népi gondolat nemzeti hordozójaként”. Szerinte a külföldi parasztvezérek politikai arculata inkább hasonlít Áchim L. Andráséra, esetleg a „mérsékeltebb kisgazda” Nagyatádi Szabó Istvánéra, mintsem a népiekére, továbbá a magyar népiséget nem lehet „kizárólagosan a Nemzeti Parasztpárthoz, de még egyértelműen a bal- vagy jobboldalhoz” sem kötni, ráadásul a magyar népiek „minden országos jelentőségű ügyben elmondták a véleményüket” (vagyis a régió parasztvezéreit csak a parasztságot érintő témák foglalkoztatták volna). Ugyanakkor ő is arra a végkövetkeztetésre jut, hogy a magyarországi mozgalom „első hulláma az ag- rárpopulizmushoz állt közel, de már ekkor is nagyon erős értelmiségi-szellemi töltettel párosult”.7 Érdemes tehát szemügyre vennünk az „agrárpopulizmus” fogalmát, mely Margaret Canovan 1981-es alapmonográfiája nyomán terjedt el először a nemzetközi, majd - mint láthattuk - a magyar szakirodalomban. Canovan két alapkategórián belül hétféle populizmust különböztetett meg: egyrészt a politikai populizmust, mely lehet populista diktatúra, populista demokrácia, reakciós populizmus, vagy a politikusok populizmusa, másrészt az agrár- populizmust, melybe beletartozik a farmerek radikalizmusa (USA), a parasztmozgalmak (Kelet-Európábán), és az értelmiségi agrárszocializmus (narod- nyikok).8 A honi recepciót tekintve meglepő, hogy a következőkben tárgyalt kelet-(közép-)európai parasztvezéreket, politikusokat konzekvensen agrárpopulistaként értelmező Canovan egyetlen magyar populistát sem említ Bartha Ákos: Kelet-(Közép-)Európa agrárpopulizmusai etnicizmussal is találkozó plebejus agrárszocializmusán keresztül Bibó és Kovács Imre radikális demokratizmusa, Németh László elitista minőségszocializmusa, Féja diffúz, idővel nacionalizmusba hajló radikalizmusa, Erdei marxizáló parasztpolgár-koncepciója és Darvas kriptokommunizmusba hajló szociális radikalizmusa.” TRENCSÉNYI Balázs: A kelet-európai agrárpopulizmus, mint értelmezési keret = Bibó 100: Recepciók, értelmezések, alkalmazási kísérletek, szerk.: DÉNES Iván Zoltán, Argumentum, 2012, 295-331. (Idézetek: 295., 309. és 310.) 7 PAPP István, A magyar népi mozgalom története: 1920-1990, Jaffa, 2012, 33., 18. Az alapgondolatot Békés Márton is megerősíti: „A népi mozgalom sajátosan magyar jelenség volt”. BÉKÉS Márton: A hagyomány forradalma: Németh László politikája. Kortárs, 2009, 80. 8 CANOVAN, Margaret: Populism, London, 1981, 8-16., különösen: 15. 47
